A főtengely-megmunkálások a motorfelújítási folyamatok nagy részében megtalálható volt, hiszen a hajtórúdcsapágyak berágódás, a tengelyirányú támasztók kopása vagy a nyugvócsapágyak körbefordulása nem volt ritka a szocialista járműparkban és a ma már veteránnak számító járművekben.

A motorfejlesztés kiemelten foglalkozott a főtengellyel és annak csapágyazásával, ezért mind a főtengely, mind a csapágyak anyagában és megmunkálásában nagyot fejlődött a világ. A „betonkemény” főtengely már kevésbé hajlamos kopásra, megfelelő karbantartás mellett a 400.000-600.000 km-es élettartam sem ritka felújítás nélkül.

A nyomatéklengések hatása

A főtengely alakítja át a dugattyú alternáló mozgását forgó mozgássá, így a teljes motornyomaték, és az abból adódó erők átmennek rajta, ráadásul fordulatszáma is nagy lehet. A nagy terhelés nem egyenletesen éri a főtengelyt, hiszen az égéstérben sem egyenletesen fut le a nyomás, -főleg a dízelmotorban – nyomatéklengések alakulnak ki, melyek nagymértékben növelik a fárasztó igénybevételt.

A hajtáslánc védelme érdekében lengéscsillapítókat helyeznek el a főtengely végein. A váltó oldali lengéscsillapítót szokás kéttömegű lendkeréknek nevezni, a segédberendezések hajtásának oldalán pedig főtengely-lengéscsillapítókat helyeznek el.

Ezen lengéscsillapítók állapotát a karbantartási időszakok során ellenőrizni kell, mert tönkremenetelük nem csak a hajtáslánc többi elemének, hanem a főtengely élettartamát is befolyásolja. A kéttömegű lendkerék „lehegesztése” és egyéb hatástalanítása hosszú távon megbosszulhatja magát, akár a főtengely törését is okozhatja.

Az indítás pillanata

A motor indításakor még nincs megfelelő olajnyomás a csapágyak hidrodinamikus kenéséhez, ilyenkor szenvedi el a csapágy és a főtengely-csap felülete a legnagyobb igénybevételt. A gyakori indítások és leállítások csökkentik az élettartamot, ezért a csapágygyártók olyan anyagokkal kísérleteztek, melyek a start-stop rendszerekkel ellátott autók motorjaiban jól alkalmazhatók a félszáraz súrlódás kezelésére. Jelenleg a poli-amid-imid bevonat tűnik jó megoldásnak, a Federal Mogul Irox néven szállítja ezen felületkezeléssel ellátott csapágyait.

A beragadt dugattyú esete

A motorok egyik leggyakoribb haláloka a túlmelegedés, és a melegedés közben bekövetkezett dugattyú-beszorulás, ami miatt a főtengely is hirtelen megáll. Mivel lendülete továbbvinné, ezért hirtelen nagy igénybevétel éri hajtórudat és a főtengelyt, ami miatt alakváltozást szenvedhetnek ezek az alkatrészek. A főtengely alakpontosságára vonatkozóan nagyon szigorú előírások vannak.

Az egytengelyűséget tekintve 0,01-0,02 mm eltérés megengedett, ugyanígy a csapágyháznak is ebbe a pontossági osztályban kell lennie. A nagyobb balesetet szenvedő autók motorjainak gyakori hibája, hogy a hirtelen megakadt főtengely deformálódik, de ez csak a motor beindítása után derül ki, amikor nagyobb fordulatszámon forog, és közben állandó rezgés tapasztalható. Ilyenkor a főtengely kiegyensúlyozatlan és alakhibás, ha így használjuk a motort, akkor biztos nem éri meg a következő olajcserét.

A főtengely kiegyensúlyozottságát mérőberendezéssel tudják ellenőrizni, szükség esetén az ellensúlyokba fúrt furatokkal tudják kiegyensúlyozni a tengelyt, ha nincs alakhibája.

A kiinduló repedés

Minden törés alapja egy repedés, ezért a felújítás előtt ellenőrizni kell, hogy a tengelyen található-e repedés. A repedésvizsgálóba helyezve tudják megvizsgálni a tengelyt. Az UV-fény alatt a repedések jobban mutatják magukat, így könnyebb megtalálni őket. Ha találnak repedést, akkor a felújításnak már neki sem állnak, hiszen csak kidobott pénz lenne, ilyenkor új főtengely kell.

A főtengely-köszörülés

A forgattyúcsapok berágódása vagy kopása egyenetlen felületet eredményez, melyet hiába párosítunk új csapággyal, az illesztési méretek nem lesznek megfelelőek. Ilyenkor nincs más megoldás, csak a főtengely-köszörülés. A csapok köszörülése nagyon kényes folyamat, hiszen a siklócsapágyakhoz nagyon finom felület és kicsi tűrésmező szükséges. Motortípustól függően más és más túlméretes csapágyak rendelhetők, melyekhez hozzá kell köszörülni a csapokat. Mielőtt a köszörülésbe kezdenek, meg kell nézni, a csap jelenlegi átmérőjét, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a következő túlméret létezik.

A nyugvó csapágyak csapjainak köszörüléséhez a tengelyt központosan kell a gépre helyezni, ha a hajtórúd csapjait kell megmunkálni (ez a gyakoribb), akkor a gép hosszasabb beállítása szükséges, hiszen ilyenkor a tengelyt nem középvonalában kell forgatni, hanem a csap középvonalában.

A köszörülés során arra kell figyelni, hogy a csap kúpossága 0,005-0,015 mm között legyen, keménysége pedig minimum 42 legyen a Rockwell skálán mérve. A keménységet azért kell ellenőrizni, mert a főtengely csak felületedzett, így bizonyos mélységben már jóval kisebb a keménysége. Az anyagelvétel után ellenőrizni kell, hogy még mindig használható keménységű az anyag.

A láncos motorok átka

Vannak olyan láncos vezérléssel rendelkező motorok, melyek lánckerekei a főtengelybe munkáltak. A lánchajtás problémái ilyenkor a főtengelyre is hatással vannak, például a lánckerék fogai lekophatnak, ezáltal az egész főtengelyt ki kell cserélni, mivel ezen lánckerekek felújítása nem lehetséges.