Elsőként fontos megérteni, hogy a motorolajok funkciója összetett (a legfontosabbak: kenés, kopás- és korrózióvédelem, tisztítás-tisztántartás, hűtés, összeférhetőség a kipufogógáz utánkezelő rendszerekkel, azaz a cél a katalizátorok, részecskeszűrők hosszú élettartama, továbbá az előírt csereperiódus megbízható teljesítése tartalékokkal, üzemanyag takarékosság stb.) és mindezt mindvégig és együtt kell a jó motorolajnak teljesítenie! Ezt várja el a vásárló, ezt írják elő az autógyártók és ennek kívánnak megfelelni a minőségi kenőanyag gyártók, hiszen ez közös érdek. Csak így lehetséges – akár százezer kilométereken át – a megfelelő motorállapot (-teljesítmény) és motorélettartam, amelyek kiváló olajok nélkül nem maradnak meg. Az egész könnyen érthetővé válik, ha belegondolunk, hogy 20-25 évvel ezelőtt fele akkora teljesítményű motorokhoz szokásosan 10.000 km-es csereperiódussal használtuk az olajokat, ma a 25-30.000 km számít szokásosnak, kétszeres teljesítmény mellett.

Nagyon sok múlik pl. azon, hogy milyen alapolajokból (ásványiak, szintetikusak) készül a termék, ezek mennyire stabil minőségűek. Az olcsóbb termékekben előfordulhat, hogy gyengébb (ne adj’ isten: újrahasznosított) alapolajok is kerülhetnek a keverékbe, ezek pedig nagyobb terhelés vagy a hosszabb olajcsere periódus vége fel már kenési problémákat okozhatnak. Hasonlóan hátrányos lehet, ha egy motorolaj - összetételének gyengesége következtében – nem „fokozattartó”, vagyis pl. a kezdeti, prémium minőségnek számító SAE 5W-30 vagy 10W-30-as viszkozitási fokozat a használat közben a szokásosnak ismert SAE 15W-40-re módosul (romlik), amikor a vásárló elveszíti a gyorsabb körülolajozásból adódó kopáscsökkenést vagy a lehetséges üzemanyag megtakarítás nagy részét.

Emellett az is előfordulhat, hogy bizonytalan forrású kenőanyagnál egyszerűen nem igazak az összetételre vonatkozó információk, pl. a címke szerint tartalmaz szintetikus alapolajat (ezt nevezik általában félszintetikus terméknek), a valóságban azonban nem. Más területeken is ismert kiszólás a „papír mindent elbír”, a kenőanyagok területén ennek fokozott jelentősége van.  Végül is, az ilyen csúsztatásnak az olaj élettartamára (csereperiódus) lehet negatív hatása, és pl. a motortisztaságot károsan befolyásolhatja, lerakódások keletkezhetnek a motorban.

Viszonylag új problémakör a modern autókban már nélkülözhetetlen kipufogógáz utánkezelő rendszerek (katalizátorok, részecskeszűrők) élettartama, illetve a motorolajok károsító hatása ezen a téren. Tény, hogy a legmodernebb, utókezelőkkel ellátott, kis károsanyag kibocsátású benzin- és főként dízelmotorok különleges motorolajat igényelnek. Ezek az új generációs olajok nemcsak a legkorszerűbb motorok fokozott kenési igényeinek felelnek meg, de egyben sokkal kisebb mennyiségben tartalmaznak az utánkezelőkre veszélyes összetevőket (főként, a kén-, foszfor- és hamutartalomról van szó), ezek az olajok az ún. „Low SAPS” olajok.

Az ilyen olajok előállítása természetesen többe kerül, így ha a vásárlónak csak az ár a fontos, végül kiderülhet, hogy néhány száz forint megspórolása miatt több tíz- vagy százezer forintos kár keletkezhet a kipufogógáz utókezelő egységekben, amely veszélynek jelenleg a dízelesek sokkal inkább ki vannak téve.