A témáról tartott tájékoztatót az OMSZ Marczell György Főobszervatóriumában dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke, illetve Dézsi Viktor, az OMSZ Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának osztályvezetője. Kiderült, nemzetközi összehasonlításban a levegő minősége Magyarországon megfelel a nemzetközi előírásoknak, a környező országok jobban szennyezik a levegőt.

Szóba került, hogy sok a tévhit a légszennyezéssel kapcsolatban, pedig az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság által 2015-ben kezdeményezett, valamennyi kontinensre kiterjedő vizsgálatból kiderült: Közép-Európában elsősorban a korszerűtlen háztartási tüzelés felelős a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék kibocsátása miatti rossz levegőminőségért.

Magyarországon is ez az első számú problémaforrás. A Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ osztályvezetője szerint a lakossági szilárd tüzelés körülbelül 50 százalékban felelős a légszennyezésért. A fő probléma a nem megfelelő minőségű tüzelőanyag megválasztása. Sokan használnak nedves és puha, vagy kezelt fát, gyenge minőségű szenet vagy hulladékot. Fűtenek ronggyal, sőt PET-palackkal is, ami súlyosan terheli káros anyagokkal a levegőt. A megoldás a háztartások fűtésének korszerűsítése, továbbá a hőszigetelés lenne, ami jelentősen javíthatná az épületek energetikai mutatóit.

Az országon belül is nagy eltérések vannak a tüzelési szokások és a földrajzi paraméterek függvényében. A Sajó-völgy sajnos egy nagyon jó példa erre, ugyanis itt rendszerint kiemelten magas a szállópor-koncentráció.

Az, hogy a gépjárművek általi levegő-szennyezés éppen hányadik helyen áll a sorban, Dézsi Viktor szerint komponensfüggő: míg nitrogén-dioxid kibocsátás tekintetében kiemelkedő jelentősége van a közlekedésnek, szállópor-koncentráció esetén kb. 10%-ban felelős az autóipar és a gépjárművek a szennyezésért. Az utóbbi évtizedekben az autóipar nagy lépéseket tett a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Kérdés, merre indulnak el a trendek, különös tekintettel a dízelautókra. A jövő útját jelzi, hogy a kipufogórendszerek további fejlesztésével és a szennyezőanyagot eltároló katalizátorok széles körű alkalmazásával az egyik legkritikusabb nitrogénoxid-kibocsátás minimálisra csökkenthető.

A nagy probléma az, hogy télen sokkal alacsonyabban van az úgynevezett keveredési határréteg, így a szennyezés kisebb légtömegben tud elkeveredni, eloszlani, így ugyanakkora kibocsátás sokkal rosszabb helyzetet jelent a hideg évszakban.

Magyarországon a levegőminőség mérését, értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, amely egy manuális és automata mérőhálózatból épül fel. A manuális hálózat pontjain gyűjtött minták elemzése a XVIII. kerületi Gilice téren található Marczell György Főobszervatórium laboratóriumaiban történik, és kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por (PM10), valamint egyes helyeken ülepedő por összetevőkre korlátozódik. A mintákból további analízissel az arzén, a kadmium, az ólom, a nikkel, valamint a policiklusos szénhidrogének jelenlétét mérik.

A XVIII. kerületi Gilice téren található Marczell György Főobszervatóriumba beérkező adatok értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, amely manuális és automata mérőhálózatból épül fel. A hálózat pontjain gyűjtött mintákat laboratóriumban elemzik.