Egy uniós jogszabály (261/2004 EK rendelet) 250 eurótól 600 euróig terjedő kártérítést ír elő távolságtól függően azokban az esetekben, amikor a légitársaság hibája miatt késik vagy törölnek egy járatot. A három órát meghaladó késés után járó kompenzáció mértéke nem függ a repülőjegy árától, és független attól, hogy fapadossal vagy éppen első osztályon utazunk.

Még a koronavírus-járvány előtt sem ismerték az utasok a jogaikat, és így sokan nem is nyújtottak be kárigényt késések esetén. A légitársaságok pedig értelemszerűen nem verték nagydobra a kártérítési lehetőségeket, és sok esetben csak nehezen sikerült őket fizetésre bírni.

Az utasok jogainak képviseletére és a követeléseik érvényesítésére több cég is alakult az elmúlt években. Magyarországon az egyik ilyen a Flight Refund, amelynek szóvivője, Bolyó Anikó a hirado.hu-nak felvázolta a koronavírus-helyzetben fontos tudnivalókat.

Most jellemzően nem csak kártérítéses eseteken dolgoznak, hanem a repülőjegyárat próbálják visszaszerezni az utasok számára. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hozzájuk fordulók számában jelentős növekedés volt tapasztalható. Kiemelte, hogy a koronavírus miatti járattörlések rendkívüli körülménynek (vis maior) számítanak, ezért a légitársaságokat ebben az esetben nem terheli kártérítési kötelezettség, viszont kötelesek az utas igényei szerint vagy visszatéríteni a viteldíjat, vagy felajánlani egy alternatív útvonalat.

Az Európai Bizottság március 18-án bejelentette, hogy a járványt és a visszaszorítását célzó intézkedéseket rendkívüli körülménynek kell tekinteni. Alapvetően kártérítés akkor illeti meg az utast, ha a légitársaság nem értesítette a járattörlésről legalább 14 nappal a menetrend szerinti indulás előtt. Ilyen esetekben, ha kártérítést kér, a légitársaságnak kell bizonyítania, hogy megfelelő időben szólt a változásról.

Nem jár viszont kártérítés, ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy rendkívüli körülmények miatt kellett törölnie a járatot. A koronavírus-járvány visszaszorításáért hozott hatósági intézkedések tartozhatnak a rendkívüli körülmények kategóriájába.

Trükköznek a légitársaságok

A cégvezető szerint tömeges jelenség, hogy a társaságok nem fizetik vissza a jegyek árát. Elmondta, hogy sok cég megpróbálja elodázni a jogos kifizetést és más opciókat ajánl fel.

Az egyik lehetőség, hogy díjmentes átfoglalást ajánl egy másik időpontra, vagy vouchert ad, amit le lehet utazni. Előfordulnak olyan esetek is, amikor az utasoknak úgy adnak vouchert, hogy ha azt egy éven belül nem használják fel, akkor a repülőjegy árát készpénzben kifizetik.

Itt is egyértelmű a szándék, hogy minél későbbre tolják ki a kifizetést. Egyrészt a megnövekedett forgalomra is hivatkoznak, hiszen több százezer utas panaszát kell kezelni, de nyilvánvalóan a légitársaság likviditásának megőrzése is a cél.

„Megértjük a légitársaságok nehéz helyzetét, de egy átlagembertől nem várható el, hogy hitelt nyújtson egy, a korábbi években jellemzően jelentős nyereséget realizáló légitársaságnak” – fogalmazott az szóvivő.

Az Egyesült Államokban a kormányzat mentőövet nyújtott több légitársaságnak, de máshol is próbálják közvetlen pénztámogatással életben tartani az iparági szereplőket.