Jókora meglepetést keltett 1979-ben az utazóközönség körében, amikor a buszra felszállva egy fiatal, törékeny nőt, Ilonát pillantották meg az Ikarus hatalmas kormánykereke mögött. – Az első meglepetés után azonban az utasok mosolyogva, örömmel fogadták, hogy egy nő vezeti buszukat – emlékezett vissza Ilona, vagyis Gulyás Istvánné, aki negyven évvel ezelőtt az elsők között csatlakozott a BKV-hoz buszvezetőként. Arról, hogy milyen nagy szó volt ez akkoriban, Ilona azt mesélte: – Igazoltatott egy rendőr, s megdöbbent, milyen sok kategóriára van jogosítványom. Dehát hogyne lett volna meglepődve, hiszen abban az időben a nők többsége még csak személyautót sem vezetett!

1979-től vezetnek buszt nők is a BKV-nál Fotók: BKV

Az, hogy ezt a pályát választotta, számára természetes volt, mert apukája is buszvezető volt, ő maga pedig, mint mosolyogva megjegyezte, „szinte a buszon született.” A lelkesedés persze önmagában kevés lett volna ahhoz, hogy ezt a hivatást választhassa, mert a XX. század közepén még törvény tiltotta, hogy nők üljenek az autóbusz kormánya mögé. A korlátozás eltörlése aztán zöld utat adott a nőknek. Ilona ennek kapcsán azt mondta, szerinte a tiltás feloldása, a jogszabályváltozás elsősorban annak köszönhető, hogy megjelent az automata sebességváltó a buszokban, ami fizikailag jelentősen megkönnyítette a sofőrök feladatát. Igaz, azért így sem volt könnyű dolguk a hetvenes-nyolcvanas években – különösen akkor, ha nem működött a szervó, mert elromlott vagy mert nem járt a motor.

– Abban az időben álló motorral nem nagyon tudták a lányokat bevontatni, mert nem volt szervó. Negyven kilónkkal felcsavarodtunk a kormányra – idézte fel nevetve a régi emlékeket Ilona. S ha már régi emlékek: Ilona azt mondta, sokféle buszt vezetett, de az Ikarus 260-asnál nincs jobb a világon.

Az utasok hamar megszokták, hogy a kormány mögött nem mindig férfi ül

A beszélgetésen szóba került az is, hogy vajon negyven éve volt könnyebb dolga a buszvezetőnőknek, vagy pedig ma egyszerűbb ez a munka. Ilona úgy vélekedett, hogy nehéz összehasonlítani a két korszakot, mert korábban nehezebb volt a buszokat irányítani, megfékezni, viszont a forgalom sokkal kisebb volt, és talán az utasok is türelmesebbek, nyitottak voltak. Ez utóbbi kapcsán felelevenített egy régi történetet: egy télen a nagy hóban nem tudott elindulni, és a buszon utazó kiskatonák kérés nélkül vették ki az ülések alól a homokos zsákokat, hogy a kerék elég szórják a homokot...

Kezdetben az oktatóknak szokniuk kellett, hogy nőket kell kiképezniük

A pódiumbeszélgetésen a már visszavonult Gulyás Istvánné mellett két ma is aktív buszvezetőnő, Háromszéki Csabáné és Flámis Gabriella is rész vett. Ők azt mondták, ma már az utasok többsége nem igazán foglalkozik azzal, hogy férfi vagy nő a vezető, de azért akadnak szituációk, amikor kapnak előítéletes megjegyzéseket – igaz, ezek olykor inkább viccesek. – Egy idős bácsi odavetette egyszer, hogy jobban kellene kezelni a kuplungot. Én meg finoman jeleztem neki, hogy ez egy automata sebességváltós jármű, nincs benne kuplung – idézte fel Háromszéki Csabáné.

Noha az eset inkább komikus, mint riasztó, azért jelzi: ma is akadnak, akik kitartanak a sztereotípia mellett, amely szerint a nők nem tudnak jól vezetni. Ez olyannyira nem igaz, hogy nemrégiben Flámis Gabriella volt az egyik buszvezető, aki a BKV-t képviselte az első buszos Európa-bajnokságon, és megannyi férfi riválisánál jobban teljesített az ügyességi versenyen. (A tavaly őszi, berlini bajnokságon egyébként Haibach János lett a harmadik, csapatban pedig Haibach János és Flámis Gabriella hatodik lett.)

A moderátor mellett Gulyás Istvánné, Háromszéki Csabáné és Flámis Gabriella

Ha közvetve is, de az előítéletek oktalanságáról szólt beszédében Bolla Tibor, a BKV elnök-vezérigazgatója is. Mint mondta, ma a BKV-nál autóbuszt és trolit 135, metrót 94, villamost 227 nő vezet, és nem csak a létszám miatt nélkülözhetetlenek, hanem azért is, mert „minden vezetői mutatójuk” kimagaslóan jó.

A BKV buszvezető-állományának 4 százaléka nő