Egy nukleáris rakétamotor kétszer olyan hatékony lehet, mint a napjainkban is használatban lévő kémiai anyagok által meghajtott rakétamotorok. Az elmélet azonban komoly gyakorlati problémákba ütközik, mivel a kis léptékű maghasadásos-reaktorok megépítése kihívást jelent, emellett kockázatosan is működnek, mert mérgező hulladékot termelnek.

Az űrutazás már így is elég veszélyes, és a NASA tudósai nem szeretnének még a nukleáris olvadás miatt is aggódni, másrészt viszont úgy gondolják kockázat nélkül nagyon hosszú idő szükséges még ahhoz, hogy ember léphessen a Marsra.

Fontos, egy nukleáris motor nehezen képes űrpályára állítani egy rakétát, és ezzel kísérletezni veszélyes, mivel ha egy reaktor felrobban az űrben, csernobili katasztrófa következik be. Éppen ezért a nukleáris reaktorokat csupán a kémiai anyaggal hajtott motorok begyújtására lehet alkalmazni.

Nem ez az első eset, hogy a NASA nukleáris rakétákat tesztel, 1960-ban az amerikai kormány több nukleáris reaktorral hajtott rakétával is gyakorlatozott. Az elmúlt évtizedekben Bill Emrich NASA kutató és csapata a szélsőséges körülményeket szimulál egy nukleáris rakéta motor belsejében a Marshall Űrközpontban.