Az, hogy késik a vonat, még nem jelenti azt, hogy lassú. Magyarország első vasútvonalán, a vácin közlekedő gőzösök – 169 éve, 1846 július 15-én indult a menetrendszerű forgalom - egy óra alatt értek célba, ma ehhez fél óra is elég. Ám míg a Monarchia vasútját Európa legpontosabbjai között tartották számon, hazánk ma a legtöbbet késő vasúttársaság, legalábbis az Európai Bizottság 2014-es jelentése szerint.

Amikor még tartottuk a menetrendet: 1846-ban indult az első viszonylat Pest és Vác közt

Hogy mi a késés, arról megoszlanak a vélemények és különbözik az egyes országok gyakorlata. Japánban másodpercben mérik, és a Shinkanzen, a nagy sebességű vasút esetében 20-30 másodperc fér bele. A magyar vasút évtizedeken át 15 perces tűréssel számolt, ma már az európai előírásokhoz igazodva öt, azaz valójában hat perces (5:59) eltérést tekint pontosnak. A MÁV-Csoport honlapján olvasható adatok szerint lényeges eltérés van a különböző vasúti szegmensek között az idei első hat hónapban. A regionális hálózaton 88-91 százalékos a pontosan közlekedő vonatok aránya. Az elővárosban ugyanez már csak 84-86 százalék. A távolsági forgalomban közlekedő gyorsvonatok 80-91 százalékban tartották a menetrendet. A feláras vonatok, vagyis az IC-k pedig csak 69-79 százalékban értek be a célállomásra akkor, amikor azt előre várni lehetett.

Az adatok nem éppen szívderítők, a magyar vasút messze van az európai élvonaltól. Az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) hálózatán a személyszállító vonatok 96,8 százaléka pontosan, azaz a menetrendi időadatokhoz képest maximum 5 perc 59 másodperccel késve közlekedett idén. Az elővárosi és regionális vonatai esetében 97,2 százalékos a pontosság. A távolsági vonatok esetén az első félévben átlagosan 88 százaléknyi szerelvény közlekedett pontosan.

Azért a MÁV-nál is tapasztalható némi javulás: míg 2013-ban a késések aránya 18,9 százalék volt, addig tavalyra ez a szám 12,2-ra olvadt. A késések átlagos hossza is rövidült. Míg 2008-ban 21 perc volt, 2012-ben már csak 15, 2014-ben pedig 14.

Mi az oka a sok késésnek? Ismerve a magyar vasúti pálya állapotát, nem nehéz okot találni. Mint a vasúttársaság ez évi fejlesztési koncepciójában olvasható, a 7300 kilométeres pálya 46 százalékán vezettek be sebességkorlátozást (helyeztek el lassújelet), ennek 39 százaléka állandó és 7 százaléka ideiglenes. Vagyis a késések jelentős részéért a rossz állapotú vágányhálózat okolható. Ezt a meglátást csak részben támasztja alá a MÁV közlése a hibák okairól. Eszerint a pálya csak 35,8 százalékban okolható a késésekért, a biztosítóberendezés, illetve a felsővezeték hibája 3,5, illetve 0,4 százalékban járult ehhez. A MÁV szerint a legnagyobb arányban, 60 százalékban külső okok: a rendkívüli időjárás, árvíz, valamint a közlekedési balesetek tehetők felelőssé.

Jámbor Gyula