– Egyfelől helyeseljük, hogy az EU nagyobb mértékben támogatja a valóban drágább vasútépítést, mint a közútét, másfelől saját költségvetésünkből kell megépíteni a hiányzó gyorsforgalmi szakaszokat – mondta a közlekedésért felelős helyettes államtitkár az InnoRail 2015 nemzetközi vasúti szakmai tanácskozáson. Becsey Zsolt emlékeztetett: a jelen elszámolási időszakban a TEN-T (nemzetközi) vonalakra 459 milliárd forint áll rendelkezésre. Emellett az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 380 milliárd forintot tesz elérhetővé. Véleménye szerint a következő évek fontos programja, hogy miközben továbbfejlesztik a vasúti infrastruktúrát és a járműállományt, a menetrendek, az utastájékoztatás, a tarifarendszer összehangolásának is meg kell történnie. Ennek a feltétele, hogy a megyeszékhelyeken létrejöjjenek olyan intermodális csomópontok, amelyek az utasok számára lehetővé teszik, hogy egységes hálózatként használják a vasúti és közúti közösségi szolgáltatásokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vidéki nagyvárosok vasútállomásainak felújításakor vagy odaköltöztetik az autóbusz-pályaudvart, vagy lehetőséget alakítanak ki több járat egyidejű megállására. Ehhez kapcsolódnak az elővárosi, városi kötött pályás és közúti járatok, valamint P+R, B+R parkolók. Erre a célra az uniós források 42 milliárd forintot biztosítanak.

Felsővezetéket szerelnek az új vasútvonal mellett

Térségünkben a következő egy-két évtizedben a meglévő hálózat uniós norma szerinti korszerűsítése, és a 160 kilométer/órás sebesség biztosítása lehet a cél. Becsey Zsolt emlékeztetett, hogy hazánkon három nemzetközi közlekedési folyosó halad át, a Hegyeshalom–Budapest–Szolnok–Lőkösháza, a Bajánsenye–Budapest–Záhony vonal, illetve a Duna. A jelenlegi költségvetési ciklus, illetve a 2020-tól 2027-ig tartó finanszírozási időszak talán elég lesz rá, hogy a két nagy vasúti korridor forgalma mindvégig két vágányon, villamosítva, 22,5 tonna tengelyterhelésre átépítve, 160 kilométer/óra csúcssebességgel haladjon.

Ma is gondot okoz a Nyugat-Európa és az utóbb csatlakozott közép-európai országok eltérő fejlődési ritmusa, amikor az infrastruktúra fejlesztésre szánt pénzek odaítéléséről van szó – mondta Becsey Zsolt. Míg nyugaton már az évezred végére kiépült a közúti hálózat, régiónkban még ma is elmaradásban vagyunk ezen a téren. Ezért míg egyfelől helyeseljük, hogy az EU nagyobb mértékben támogatja a valóban drágább vasúti infrastruktúra építést, mint a közútét, másfelől saját költségvetésünkből kell megépíteni a hiányzó gyorsforgalmi szakaszokat – mondta a közlekedésért felelős helyettes államtitkár az InnoRail 2015 nemzetközi vasúti szakmai tanácskozáson.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Idők 2015. 10. 15-én