Az Innováció a közlekedésben című konferencián Palkovics László hangsúlyozta, hogy a hosszú távú kormányzati stratégiák megtervezését nehezíti a közlekedést meghatározó körülmények gyors, akár néhány éven belüli átalakulása. Jelentősen eltérnek például a becslések a hagyományos motorok kifutási idejére, de így is biztos, hogy ilyen járművek még sokáig százmilliós nagyságrendben maradnak forgalomban világszerte, az autonóm és elektromos autók mellett tehát ezek számára is kibocsátáscsökkentő megoldásokat kell találni - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a szénerőművek miatt az onnan származó áram is terheli a környezetet, közvetve tehát az elektromos hajtás is lehet káros.     

A miniszter hangsúlyozta, hogy a technológiai feltételek mellett a fogyasztói igények és a politikai folyamatok is befolyásolják a közlekedés jövőjét. Az előbbire a saját tulajdonú autó iránti igény csökkenését, a megosztásra épülő szolgáltatások és üzleti modellek keresletnövekedését említette példaként. Az Egyesült Államok és az EU kereskedelmi háborúja pedig - mint mondta - az európai, azon belül a magyar autóipart is jelentős mértékben érintheti a belföldi beszállítókkal együtt.     

Palkovics László közölte, hogy a kormány a közösségi közlekedés tervezésénél a vasúti és buszközlekedés mellett a megosztásos közlekedési formákat is figyelembe veszi, de nem tartja megvalósíthatónak a széndioxid-kibocsátás 30 százalékosnál nagyobb mérséklését 2030-ra. A magyar autóipar majdnem 10 ezer milliárd forintnyi éves termelési értéke - mint fogalmazott - jelentős részben a belső égésű motorok előállításából származik, a káros anyagok kibocsátásának csökkentését célzó gyártói kötelezettségeket ezért kellő óvatossággal kell megtervezni.       

A miniszter további fejlesztéseket lát szükségesnek mind az intelligens járművek, mind az elektromos autók elterjedése érdekében. Az előbbiek jövőjét Magyarország is jelentős mértékben alakíthatja, köszönhetően az ide települt fejlesztőközpontoknak és a működésükhöz szükséges technológiai platformok kiépítésének, valamint az oktatási és kutatási rendszer átalakításának - jelentette ki Palkovics László.     

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója is kiemelte a megosztásos szolgáltatások jelentőségét, hozzátéve, hogy az ilyen megoldások a városi közlekedést is teljesen átalakíthatják. Vitézy Dávid arra számít, hogy a nyugati nagyvárosok példájára Budapest útjain is szükség lehet új sávfelosztásra, háromosztatú útvonalak kialakítására a kerékpárok és a hamarosan tömegével megjelenő mikromobilitási eszközök - rollerek, kapszulaautók és egyéb elektromos kisjárművek - érdekében.

Hozzátette, hogy a Mol Bubi kerékpármegosztó az eredeti formájában valószínűleg elérte az életciklusa végét, helyét egy dokkoló nélküli rendszernek kell átvennie, és elképzelhető, hogy hamarosan egyre több ilyen szolgáltatás jelenik meg a fővárosban.     

A főigazgató sürgette az autós közlekedés mérséklését, de üdvözölte, hogy a tömegközlekedés fejlesztése mögött teljes az egyetértés. Budapesten - mint mondta - a háború után a belváros minden szabad területét közlekedő és parkoló autókkal töltötték föl, az országos forgalmat a fővároson vezették át, de szerencsére nem valósultak meg a városszövetet szétroncsoló tervek, például a Király utca kiszélesítése a Deák térig autópálya-bekötővé. Az autózás köré épült városok az Egyesült Államokban is fenntarthatatlanok, ezért Budapestnek is olyan forgalomcsökkentő intézkedéseket kell bevezetnie, ahogy London vagy Oslo vezetése tette a közterületi parkolás korlátozásával vagy az új parkolóházak építésének tilalmával a városközpontban - hangsúlyozta Vitézy Dávid.