A Hold az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott. Miután India (Chandrayaan 3, 2023) és Japán (SLIM, 2024) is sikeresen végrehajtott holdi küldetéseket, már öt ország landolt a Holdon, míg a houstoni székhelyű Intuitive Machines magánvállalat 2024 februárjában juttatott épségben űreszközt a Hold felszínére, megelőzve az izraeli Beresheet (2019) és a japán Hakuto-R (ispace, 2023) privát küldetéseket. Az Egyesült Államok és Kína is dolgozik az állandó emberes jelenlét biztosításán a Holdon, amit jelentős magánszektorbeli befektetések is támogatnak, így a Hold egyre inkább érdekes célponttá válik a gazdaságilag fenntartható űrtevékenység számára is.

Az egyik kezdeti feladat a születő ciszlunáris gazdaságban az erőforrások helyben történő lehetséges felhasználásának igazolása. Az egyik legígéretesebb potenciális erőforrás a vízjég, mivel a fenntartható holdi vízkinyerés – más erőforrások, például oxigén kinyerésével együtt – katalizálhatja az állandó holdi bázisok létrehozását, valamint elősegítheti egy megfizethető ciszlunáris és mélyűri szállítórendszer kiépítését, amely fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és elérhetőbbé tenné az űrutazásokat. Azonban az első lépés a lehetséges lelőhelyek feltárása: szükség van „… annak jó, kvantitatív megértésére, hogy hol találhatóak az erőforrások, mennyi van belőlük, milyen más összetevők találhatók ott, mennyire nyerhetők ki, és mennyit érnek a termékek”

Korábbi, Hold körüli pályáról végzett mérések több közvetlen tudományos bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy hidrogén (H₂O és OH molekulák formájában) található a Hold felszínén, de az eloszlása jelentősen változik. Ezen adatok térbeli felbontása azonban nem elegendő a potenciális bányászati helyek meghatározásához, így szükség van a vízjég helyi koncentrációinak feltérképezésére a felszínen.

A neutronspektroszkópia (amelyet az említett mérésekben is használtak) kulcsfontosságú módszer a hidrogén (és így közvetve a vízjég) koncentrációjának meghatározásához a holdi talaj, az ún. regolit felső egy méteres rétegében. A magyar Puli Space Technologies és az Intuitive Machines együttműködése az első kísérlet lett volna a vízjég-koncentráció feltérképezésére a Hold felszínén. A Puli Space NASA-díjas miniatűr neutron-spektrométerét, a Puli Lunar Water Snooper-t (PLWS) - amely mindössze 10x10x3,4 cm méretű és alig 400 gramm tömegű - az Intuitive Machines Micro Nova Hopper nevű egyedülálló autonóm rakétameghajtású drónján helyezték el.

A magyar idő szerint 2025. február 27-én hajnali 01:16:30-kor történt sikeres indítást követően a Hold felé vezető úton többször is tesztméréseket hajtottunk végre a Vízszimatolóval, ezek kiértékelése már megkezdődött.

Az Athena holdszonda precíz Hold körüli pályára állását követően március hatodikán magyar idő szerint 18:32-kor szállt le a Hold déli pólusának közelében, a Mons Mouton hegy körzetében, de eldőlt és csak mintegy 12 órán át tudott működni. A Puli Vízszimatolója a Holdat érést követően mintegy négy és háromnegyed óra múlva kapott lehetőséget bizonyítani, amit sikeresen ki is használt.

„Az egyik szemünk sír, a másik nevet.” – mondta Dr. Tibor Pacher, a Puli Space Technologies alapítója. „Az Intuitive Machines második holdi küldetése (“IM-2”) ugyan nem a terveknek megfelelően sikerült - az Athena holdszonda sajnos eldőlt leszálláskor, ezért csak nagyon korlátozottan, rövid ideig tudott működni -, de mi büszkénk vagyunk arra, hogy ez idő alatt a Vízszimatolónk közel 40 percig működött extrém hidegben, -55°C közelében, és folyamatosan küldte az adatokat. Bár nem tudtunk minden tervezett mérést elvégezni, kis eszközünk így is történelmet írt, és már készítjük elő következő holdküldetésünket!”