Nem minden fafaj jelent azonos kockázatot, de néhány, lakott környezetben gyakran előforduló fa különösen problémás lehet.

 

Hárs: az egyik leggyakoribb „ragacsforrás”. Június–júliusban a leveleken megjelenő levéltetvek mézharmatot termelnek, amely szirupszerű bevonatként hullik az autókra. Ehhez gyorsan hozzátapad a por és a pollen, így az autó felülete hamar koszosnak tűnik. A réteg a szélvédőn is megjelenhet, és a lapátok csak elkenik. Meleg, napos időben gyorsan rászárad, ezért nehéz eltávolítani. Hosszabb parkolásnál különösen kerülendő a hársfa alatti hely.

 

Nyárfa: nemcsak a pelyhe jelent problémát. Már április–májusban a rügyei ragacsos anyagot bocsátanak ki, amely foltok formájában kerül a karosszériára. Ezek gyorsan összegyűjtik a port, így koszos, foltos hatást keltenek. Májusban és június elején a pelyhek és növényi maradványok tovább rontják a helyzetet. A ragacsos és szilárd részecskék keveréke különösen veszélyes, mert dörzsöléskor karcolást okozhat. A friss foltokat érdemes minél hamarabb eltávolítani.

 

Nyír: a szinte láthatatlan cseppek miatt alattomos. Tavasszal, a nedvkeringés idején áttetsző vagy enyhén sárgás cseppek hullhatnak az autóra. Eleinte víznek tűnnek, ezért sokszor észrevétlenek maradnak. Később azonban megszáradnak, ragacsossá válnak, és port kötnek meg. Így foltos, csíkos nyomokat hagyhatnak a fényezésen. Szél, eső vagy metszés után még intenzívebb lehet a nedvkibocsátás.

 

Juhar: elsőre alig észrevehető, de tartós problémát okozhat. Április–májusban a fa nedvet ereszthet, amely apró, szinte láthatatlan cseppekben hullik az autóra. Száradás után ezek besötétednek, és jól láthatóvá válnak. Főként a vízszintes felületeken maradnak meg, ahol lassabban folynak le. Idővel egyenletes, ragacsos réteg alakulhat ki. A pollen és más növényi részecskék ezt tovább erősítik.

 

Fenyő és más tűlevelűek: a legmakacsabb szennyeződést adják. A gyanta sűrű, ragadós és gyorsan megkeményedik, ezért nehéz eltávolítani. Melegebb időben fokozottabban termelődik, különösen sérült ágaknál. A forró felületre jutva rövid idő alatt rászárad a festékre. Mechanikus eltávolítása könnyen karcolást okozhat. Hosszabb parkolásra a tűlevelű fák alatti helyek különösen nem ajánlottak.

 

Vadgesztenye: tavasszal és virágzáskor hagy nyomokat. A rügyek és virágok ragacsos anyagai apró foltokként jelennek meg a karosszérián. Ezekhez könnyen tapad por és városi szennyeződés. Eső után a növényi részek feláznak, majd rászáradnak a felületre. A foltok meleg időben gyorsan megszilárdulnak. Bár kevésbé súlyos, mint a gyanta, hosszabb parkolásnál kellemetlen lehet.

 

Fűz: pollen és nedv kombinációjával szennyez. Tavasszal barkát és pollent termel, amelyek az autóra hullva bevonatot képeznek. Ha a fa sérült, nedvcseppek is kerülhetnek a felületre. Ezek ragacsos réteget alkotnak, amelyhez por és egyéb szennyeződések tapadnak. A szélvédőn csíkos lerakódást okozhatnak. Nedves környezetben a hatás még erősebb.

 

A ragacsos szennyeződéseket nem érdemes a karosszérián hagyni. A napsütés hatására gyorsan megszilárdulnak, és egyre erősebben tapadnak a lakkréteghez, miközben további koszt gyűjtenek. Száraz törléssel csak rontunk a helyzeten, mert a porszemcsék karcolhatják a felületet. A friss lerakódások általában samponnal és vízzel eltávolíthatók. A régebbiekhez azonban már speciális tisztítószer szükséges. Az időben elvégzett, kíméletes tisztítás a fényezés megóvásának kulcsa.