– Mekkora bevétele volt tavaly a NÚSZ-nak a HU-GO e-útdíjból?

– A megszolgált útdíj összege tavaly bruttó 221,6 milliárd forintra bővült. Ez azt jelenti, hogy a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes HU-GO e-útdíj rendszerből származó bevétel csaknem 12 százalékkal haladta meg a 2016-ost, és közel 20 százalékkal a 2015-öst. A 2017-es e-útdíj bevétel még a tavaly év közben megemelt költségvetési elvárást is felülteljesítette mintegy bruttó 4,7 milliárd forinttal.

Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) igazgatóságának elnöke

– Mivel magyarázható a bevétel ekkora növekedése?

– Egyfelől azzal, hogy az elmúlt évek tendenciájának megfelelően tovább erősödött a díjköteles úthálózat forgalma. Ennek hátterében pedig részben az ország ipari termelésének bővülése áll, hiszen felmérések szerint az mintegy 80 százalékos korrelációt mutat az útdíjbevételek alakulásával. Ezt a NÚSZ által végzett korábbi kutatási eredmények is alátámasztják. A kimutatások szerint tisztán a forgalom növekedésének köszönhetően mintegy 13,9 milliárd forinttal nőtt a 2017-es e-útdíj bevétel. A növekedésben szerepe volt annak is, hogy 2017. január 1-jén új szakaszokkal bővült a fizetős utak köre, hiszen a rendszer részévé vált többek között az M0-ás körgyűrű keleti szektora, az M86-os és az M31-es. A 3,5 tonna feletti járművek tulajdonosai vagy üzembentartói tavaly csak az új fizetős szakaszokon 9,6 milliárd forintot fizettek be. Itt is kiemelkedik az M0-ás keleti szektora, ahol az e-útdíj bevétel mintegy 5,2 milliárd forint volt.

Tovább növekedett a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes HU-GO e-útdíjból származó bevétel.

– Hány teherjármű tulajdonosa, üzembentartója fizetett tavaly az úthasználatért?

– A HU-GO rendszerben jelenleg 91 ezer regisztrált ügyfelet tartunk nyilván, vagyis húsz százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A regisztrált gépjárművek száma pedig egy év alatt 280 ezerről 338 ezerre nőtt. Az is biztosan tudható a NÚSZ értékesítési adatai alapján, hogy úthasználatuknak megfelelően a külföldiek is jelentősen hozzájárulnak az útdíjbevételekhez. Magyarország tranzit ország, ezért különösen fontos, hogy az átutazók arányos részt vállaljanak a hazai úthálózat fenntartási és fejlesztési költségeiből. Ezt a funkcióját pedig a magyar útdíjfizetési rendszer maradéktalanul betölti. 2017-ben az útdíj 51,17 százalékát külföldi úthasználók vallották be. A lista élén a román felségjelzésű teherjárművek állnak 40 százalékos aránnyal, majd következik Lengyelország, Bulgária, Szlovákia és Szerbia. A román felségjelzésű teherjárművek után a HU-GO rendszer 2013-as bevezetése óta összesen 180,2 milliárd forintot fizettek be.

– Mi történik a HU-GO rendszerből származó bevétellel?

– A törvényi előírásoknak megfelelően és az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összhangban teljes egészében az úthálózat üzemeltetésére és fenntartására fordítják. A bevételek növekedése így azt is jelenti, hogy egyre többet lehet erre költeni.

A HU-GO rendszerben jelenleg 91 ezer regisztrált ügyfelet tartanak nyilván,

– Milyen költsége van a magyar e-útdíj rendszer üzemeltetésének? A bevételek növekedése mellett ezt is érdemes megvizsgálni.

– Ezen a területen abszolút értékben és nemzetközi összehasonlításban is jól állunk, hiszen miközben a bevételek növekedtek, a rendszer működtetésének költségét sikerült alacsony szinten tartani. Horvátországban például a kapus rendszer fenntartása a bevételek 40 százalékát emészti fel, de ez az arány Csehországban is 20 százalék körül alakul. Ehhez képest a Magyarországon kiépített, legmodernebb GPS-en alapuló rendszer fenntartási költsége a bevétel mindössze 8 százalékába kerül.

Egyre népszerűbb az OBU

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján Börzsei Tibor, a társaság vezérigazgatója az úthasználók bevallási szokásait illetően kiemelte: egyre lassuló mértékben ugyan, de 2017-ben is tovább nőtt a fedélzeti eszközök (OBU) használati aránya. „Az áprilisi adatok alapján a bevallások közel 87 százaléka fedélzeti egységek segítségével történik, míg 2017 elején ez az érték még csak 83,8 százalék körül volt. A külföldi teherfuvarozók 77,4 százaléka, a hazai teherfuvarozóknak pedig 98,1 százaléka használ fedélzeti eszközt a bevallásához. Az OBU-penetráció bővülésével párhuzamosan kézenfekvő módon egyre kevesebb bevétel folyik be a viszonylati jegyek értékesítéséből” – mondta a vezérigazgató. A NÚSZ kimutatásaiból kiderül, hogy míg a fedélzeti eszközök segítségével bevallott útdíjak összege a 2016-os bruttó 160,6 milliárdról 2017-ben közel 188,7 milliárd forintra emelkedett, addig a viszonylati jegyekből származó bevétel a 2016-os 37,4 milliárdról 32,9 milliárd forintra csökkent. 2015-ben ez az érték még 56 milliárd forint volt.