Tavaly a Nissan rekordot döntve 5,82, a Renault 3,76, a Mitsubishi 1,03 millió személyautót értékesített. A három cég együttes, 10,61 millió darabos forgalma meghaladja a Porsche, Audi, Skoda, és a Seat márkákat magába foglaló 10,53 milliós VW teljesítményét, amely 2016-ban volt világelső. A tavalyi teljesítmény alapján 10,2 milliós eladásokkal a világ harmadik legnagyobbja a Toyota – a hozzátartozó Hino Motors márkájú nehéz-tehergépkocsik nélkül.

Mint ahogy a Reuters hírügynökség írja, számos autógyár próbálja fellendíteni értékesítési volumenét a gazdaságos méretnagyság és az újgenerációs járműtechnológiák – mindenekelőtt az elektromos és az önvezető autók – óriásberuházásaihoz szükséges költségcsökkentés érdekében. Voltaképpen ez hajtja a Renault-Nissan szövetséget is: a Nissan még 2016-ben legfőképpen ezért vásárolta fel kisebb riválisát, a Mitsubishit. Carlos Ghosn, a cégcsoport „mágusfőnökének” célkitűzése szerint 2022-re 14 millió egységre kellene feltornázni az éves forgalmat, aminek eredményeként a megtakarítások értékét kétszeresére, azaz 10 milliárd euróra növelnék. A Nissan és több más autógyártó azt reméli, hogy a közös alkatrész-felhasználás és azonos gyártóplatformok révén csökkenteni tudja a gyártási és fejlesztési költségeket, egyúttal növelni a nyereségességet. A Toyota is hasonló stratégiát követ: a japán cégóriás a Mazdával és a Suzukival kötött együttműködési megállapodása is azt célozza, hogy közös erővel fedezzék az e-autók és más új technológiák fejlesztésének, illetve marketingjének irdatlan költségeit.

Ám nem minden autógyár tekinti a méretnövelést a hatékonyság és a profitabilitás üdvözítő eszközének. A GM arra a következtetésre jutott, hogy a nagyabb méretnagyság önmagában véve még kevés, s ez a magyarázata, hogy eladta veszteséges európai érdekeltségeit, az Opel és a Vauxhall cégeket a Peugeot-Citroen csoportnak. Úgy tűnik, hogy a stratégia bevált: 2017 első kilenc hónapjában az amerikai céggigász 6,8 százalékos nyereséghányadot ért el, ami magasabb, minta a konkurenseké. A Nissan 5, a Mitsubishi 4,3 a Renault pedig 4,8 százalékot mondhat magáénak. A GM most azért is derűlátó, mert szerintük új fejlesztésű kisteherautó- és suv-modelljeik árban versenyképesek, s abban is bíznak, hogy a hozzátartozó Cadillac luxusmárkának – a korábbi, európai sikertelenségek ellenére – van keresnivalója az USA-n kívüli piacokon.