A lakóövezetekben csökkentsük a sebességet 50-ről 30 km/órára, ezáltal hozzunk létre egészséges, zöld és élhető utakat, miközben életeket mentünk: ez az ötlet nem új és sok településen Európa-szerte találunk 30-as zónákat. A sebességkorlátozás célja a közúti- és gyalogos biztonság javítása, a balesetek számának és súlyosságának, valamint város zajának csökkentése. Közép-és hosszú távon pedig az a cél, hogy az autó használatát a városokan egyre kevésbé vonzóvá tegyék.

A 30-as zónák kijelölése önkormányzati alapú döntés. És mostanában egyre nagyobb a nyomás a hivatalos szerveken, hogy alakítsanak ki minél több „lassú” zónát. És mint minden nagyobb volumenű változásnál, vannak az ötletet favorizálók és vannak az azt ellenzők. És úgy tűnik, itt most mindenkinek igaza van.

A növekvő sebesség nyilvánvalóan növeli a megállási helyet. Száraz aszfalt és tiszta gumiabroncsok esetén egy közepes méretű személygépkocsinál, ha 50 km/óra sebességgel halad, 27,5 métert vesz igénybe, hogy teljesen leálljon, míg 30 km/óra sebességgel ez a táv jelentősen, 13,5 méterre csökken. Így sokkal több idő van, hogy elkerülje az akadályt és ha nem tudja elkerülni, az ütközés hatása kevésbé drasztikus. Egy elemzés, Londonból, feltárta, hogy ha egy autó, melynek sebessége 60 km/óra, gyalogost gázol, a gyalogosok 90%-a meghal, 30 km/óra sebességnél a gyalogosok 3%-a hal meg.

Az olaszok azonban rávilágítanak a 30-as zónák hátrányaira is. Itt különösen a nagyvárosokban találunk rengeteg 30-as zónát. Egy olasz tanulmány, mely főként Milánóra koncentrál, több mint 3,4 millió utazás által elemzett adatok felhasználásával becsülte meg, hogy a CO2-kibocsátás várhatóan 1,5%-kal növekszik, míg a PM-kibocsátás (particulate matter, vagyis finomszemcsés anyagok, mint szálló por) 2,7%-kal nő. A felmérés szerint a sebességkorlátozás több szmoggal, több forgalmi dugóval, több stresszel jár a járművezetők számára. Továbbá, bizonyos sebességeknél nem biztos, hogy egyes kibocsátáskezelő berendezések, például a részecskeszűrő megfelelően működnek, ezért nem zárható ki a szmog lehetséges és paradox növekedése.

Ezek a számok azonban még mindig hozzávetőlegesek. A 30-as korlátozás valóban csökkentheti a zajszennyezést és a közlekedési balesetek súlyosságát, de még mindig nincs olyan kutatás, amely egyértelmű választ adna az ilyen jelentős rendelkezések fogyasztásra és kibocsátásra gyakorolt hatásaira.

Forrás: fleetmagazine.com, autoappassionati.it