gépjárműoktatás

Sikeres vizsga után sem tudják a KRESZ-t a tanulók

2014.12.09.

A magyarországi közlekedési alapismeretek (KRESZ) képzésnek és vizsgarendszernek nyilvánvaló hiányosságai vannak, ami komoly mértékben veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, megfelelő elméleti háttérismeretek hiányában ugyanis az adott járművezető nincs feltétlenül tisztában néhány fontos alapszabállyal. A jelenlegi képzési rendszer szinte felkínálja a diákoknak a tényleges tananyag megkerülésének lehetőségét, amit a tanulók gyakran ki is használnak – sok esetben nem rendelkezve még megfelelő felelősségérzettel ahhoz, hogy megértsék, mennyire fontos a későbbiekre nézve a közlekedés szabályainak pontos ismerete illetve elsajátítása.

Az elméleti és gyakorlati képzés tanfolyam- és vizsgaköteles

A járművezetők kategóriás képzése és vizsgáztatása Magyarországon jogszabályokban lefektetett, és a felkészítésnek mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati része tanfolyam- és vizsgaköteles. Szigorú szabályok vonatkoznak a képzésre, és a legnagyobb problémát nem is maga a szabályrendszer, hanem a vizsga-centrikus megközelítés okozza, legalábbis az elméleti képzés esetében.

A jogosítvány megszerzéséhez a kötelező elméleti képzés a jogszabályok szerint jelenleg két formában történhet: az egyik a hagyományos tantermi oktatás – személygépkocsi vezetők esetén minimum 28 tanórás tanfolyam keretében -, míg a másik az elektronikus formában, számítógéppel abszolválható e-learning tanfolyam. A tanulók a közlekedési alapismeretek mellett vezetéselméleti és szerkezeti ismeretekre is szert tesznek, a kötelező tanfolyam után pedig egy 55 kérdésből álló számítógépes tesztvizsgát szükséges letenniük a továbbhaladáshoz. A kérdésekre 55 perc alatt kell válaszolni, és 75 pontból 65 pont elérése szükséges a sikeres teljesítéshez.

A vizsgáztatás rendszerével alapvetően nincs gond, sőt a vizsgáztatás – amely mintegy 10 éve számítógépes formában történik – modernnek mondható és alapvetően kizárja a visszaélések lehetőségét. De ezzel el is érkeztünk a problémákhoz. A kisebbik gond, hogy a rendszer nem használja ki a maradéktalanul a digitális forma előnyeit (pl.: több, illetve modernebb nézetben megjelenő közlekedési szituációk, folyamatosan megújuló tartalmak, stb.), nagyobb problémát jelentenek viszont a több évtizede szinte változatlan formában használt vizsgakérdések, azok limitált száma, közkézen forgása, valamint a válaszok tényleges KRESZ tudás nélküli gyors tanulhatósága. Sok esetben a tanuló, ha korábban találkozott már az adott kérdéssel, rögtön tudja például, hogy az adott képen a piros autónak van elsőbbsége. Továbbá számos olyan elavult – főleg műszaki – kérdéssel találkozhatunk, melyek a mai világban nem relevánsak. Ezzel szemben viszont néhány fontos újdonságra, amelyekre a tanulóknak nagyobb szüksége lenne, nem tér ki a képzés és a vizsgáztatás.

A „leleményes” tanulók a könnyebb utat választják

A kérdések szűkös tárházát és „megtanulhatóságát” a diákok is felismerték, így nagyon gyakran találkozhatunk olyan diákokkal, akik a fontos tananyag elsajátítása helyett a könnyebb utat választják, és tanulás helyett csupán teszteket magolnak, számítógépes feladatsorok megoldását gyakorolják. Az interneten is számos forrásból találhatunk bizonyítékot erre, sőt, a sajtó is több ízben foglalkozott már a KRESZ-vizsga túl könnyű megtanulhatóságával és a képzés problémáival.

Sok autósiskola is a vizsgasikerességet tűzi ki célul, és nem a tényleges tudást

Sok esetben a képzőszervek is segítik a diákok ilyen formában történő ’tanulását’: annak érdekében, hogy ne veszítsék el a tanulókat, a tanulók számára a kellően szigorú ellenőrzés hiányában lehetővé teszik az egyébként kötelező tanfolyamok kihagyását, amit például a jelenléti jegyzőkönyv mással történő aláíratásával, illetve nem valós tényadatok rögzítésével lehet megoldani. Így nem ritka, hogy a kötelező minimumként előírt 28 tanórából valaki esetleg alig 1-2 órán vesz részt, szinte fel sem ismerve oktatóját. Aki pedig lelkiismeretesen részt vesz a tanórákon, sokszor azzal szembesülhet, hogy az anyag elmagyarázása helyett – bár nem ez lenne a célja – inkább tesztfeladatok megoldásával telik a tanfolyam. A fenti tények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a jelenlegi rendszer elsődleges problémája, hogy tálcán kínálja a túlságosan vizsga-centrikus felkészülést, így az elméleti képzési szakasz nem kényszeríti rá kellőképpen a tanulót arra, hogy ne a vizsgának, hanem a valós közlekedésnek tanuljon.

Mindezek tükrében azonban a lelkiismeretes, felelősségtudatos és valós tudásra felkészítő autósiskolák jelentős hátrányban vannak

A KRESZ oktatás problémáival illetve a képzés hiányosságaival kapcsolatban egy szakértőt, egy oktatót és egy frissen vizsgázott tanulót is megkérdeztünk, akiknek válaszai szintén egyértelművé teszik, hogy a jelenlegi képzési és vizsgáztatási gyakorlat nem szolgálja megfelelően a tanulók megfelelő szintű képzettségét.

Amennyiben nem születik megoldás a problémára, egy dolog a jövőre nézve is borítékolható: ha a képzőszervek nem elég alaposak és felelősségtudatosak, a vizsga követelményrendszere pedig nem elég szigorú, a tanulók nagy része biztosan a lehető legkönnyebb utat fogja választani, hiszen a diákok célja elsősorban nem a tananyag elsajátítása, hanem a jogosítvány megszerzése, minél gyorsabban és a lehető legkönnyebben. Ez pedig sajnos nem szolgálja a legfontosabb célt, a biztonságos közlekedést és a forgalomban a felkészült magatartást.

Ennek tükrében arról kérdezzük Pető Attila közlekedési szakértőt, hogy a jelenlegi elméleti képzési és vizsgáztatási rendszer mennyiben képes teljesíteni az elvárásokat:

Jelenleg Magyarországon az elméleti képzés elsősorban vizsgacentrikus. A beiratkozó tanulók jelentős részét a vizsgán való megfelelés motiválja, ennek érdekében a logikus, összetett tanulás helyett a vizsgakérdések megfelelő memorizálása a legfőbb céljuk. Az autósiskolák nagy része alkalmazkodva ehhez az igénytelenséghez nagyon kevés óraszámban csak azokat az ismeretanyagokat próbálja átadni, amelyek a sikeres vizsgához szükségesek. Az elméleti vizsgán ugyanis évtizedek óta szinte ugyanazok a tesztkérdések vannak jelen. Jó memóriával a kérdések könnyen bemagolhatóak. Az elméletet lelkiismeretesen, mélységében átadni próbáló képzőszervek pedig így egyértelmű hátrányba kerülnek, hiszen ők a nehezebb utat kínálják..

Az Ön véleménye szerint mi a magyarországi KRESZ-képzés legnagyobb problémája?

A képzés nagy részben a sikeres KRESZ vizsga elérésére irányul. Az oktatásból így kimarad a hétköznapi járművezető életre történő nevelése, a hangsúly sokkal inkább a vizsgára történő magoláson van, miközben kimarad az olyan ismeretek megtanítása, mint a közlekedési erkölcs, a közlekedési taktika, vagy a közlekedési gondolkodásmód stb.

Mióta teszi lehetővé a valós tanulás megkerülését a képzési-vizsgáztatási rendszer?

A képzési-vizsgáztatási rendszer alapjaiban évtizedek óta változatlan. Jó példa erre, hogy a vizsgán használatos tesztkérdések közel harminc éve változatlanok. A kérdések így memorizálhatóak, nem serkentenek önálló, kreatív gondolkodásra. A rendszer lehetőséget ad az egyes témakörök szelektív, nem alapos megtanulására.

Hány kérdésből áll a KRESZ tesztkérdések közkézen forgó gyűjteménye?

A B kategóriás alapképzéshez kb. 1300 kérdés áll rendelkezésre. Ennek nagy része KRESZ témaköröket ölel fel, de ebben benne van 50 műszaki és 100 vezetéselméleti kérdés is. A többi kategóriához még kb. 1000 kérdés tartozik.

A számítógépes vizsgán pontosan ezek a kérdések köszönnek vissza, vagy a vizsgafeladatok csak hasonlóak a tesztkönyv, illetve teszt CD kérdéseihez?

A számítógépes vizsga kb. 95 %-ban egyezik meg a közkézen forgó tesztelési lehetőségekkel. A vizsgafeladatok általában a KRESZ módosítások kapcsán változnak, és a gyakorló programok erre csak bizonyos késéssel reagálnak. A tanulói visszajelzések alapján mindösszesen csak kb. 20 olyan kérdés van, amely nem forog közkézen.

Mennyi idő alatt tudja egy átlagos képességekkel rendelkező tanuló a könnyebb utat választva, vagyis a teszt CD-t megszerezve, csak a teszteket gyakorolva ’elsajátítani’ az anyagot egy nagy valószínűséggel sikeres vizsgához?

Nyilván ez a tanulói képességektől is függ, de gyakorlott, képzésben és vizsgázásban rendszeresen résztvevő személyek – például egyetemisták – nem túlzás, hogy egyetlen éjszaka alatt be tudják vágni a teljes kérdésbankot. De ezt leszámítva, egy hét alatt bőven megjegyezhető a kérdéssor. Egy kicsit változtatott ezen a számítógépes vizsgáztatás, mert a tesztlapokkal ellentétben a számítógépes kérdéssoroknál a kérdésekre adott három válasz felcserélhető. Egyébként nem egy tanuló van, aki a teljes kérdéssort, azaz az 55 kérdést 3 percen belül képes teljesíteni, sőt, találkoztam már másfél (!) perc alatt hibátlanul abszolvált kérdéssorral.

És ehhez képest mennyi idejébe kerül egy ugyanilyen képességekkel rendelkező ’becsületes’, és a KRESZT az előírásoknak megfelelően, tanteremben elsajátító tanulónak a felkészülés (28 órás tanfolyam, otthoni tanulás – ami nem azonos a vizsgakérdések bemagolásával –, valamint az oktatási alkalmanként átlagosan 1 órás oda- és hazautazás)?

Véleményem szerint a régi rendszer szerinti 88 órás tematika nem volt alaptalan. Tehát a teljes tananyag kezdő szinten történő megtanulása, amelybe beleértem a vizsgára történő felkészülést is, kb. 80 óra alatt teljesíthető. Ez napi két-három óra tanulással kb. egy hónapos időnek felel meg. Ezt jól bizonyítja az e-learninges tanulási rendszer is, hiszen ott az átlagos tanulási idő – azaz a teljes tananyag átolvasása – kb. 20 napot vesz igénybe. Illetve ezen felül kell még egy jó hét a vizsgakérdések begyakorlására is, tehát az egy hónap ott is reális.

Lehet, hogy a diák szemével nézve a sikeres vizsga letételéhez megéri a gépies tanulást választani. De vajon lehet-e egyáltalán szabályosan távol maradni a tanfolyamról? Lehet, hogy a jelenléti ívet ehhez manipulálni kell?

A jelenlegi rendeletek alapján a képzésről mindösszesen 10%-nyi időt lehet távol maradni, ami 2,8 óra. A többi hiányzást be kell pótolni. Ami így – általában 4 óra egy foglalkozás – hivatalosan csak azt jelenti, hogy az órákról valamennyit késni lehet, de teljes foglalkozást már nem tud a tanuló kihagyni, hiszen az 4 óra. Ennek ellenére ez mégis csak egy felnőttoktatás, amelynek esetében a szigor messze nem az, mint egy tanköteles képzésben. Így rendszeres, hogy a tanulók előbb elmennek az óráról, vagy akár előre jelzik, hogy ezen, vagy azon a képzési foglalkozáson nem tudnak megjelenni. Ugyanakkor sokszor már fix vizsgaidőponttal rendelkeznek, tehát az iskoláknak sem érdeke, hogy például erre külön pótfoglalkozásokat tartson. Ilyenkor a jelenléti íveket manipulálni kell, de ebben nyilván jó partner a tanuló is, aki általában azt közli az oktatóval, hogy a kimaradt anyagot majd otthon megtanulja.

Az Ön véleménye szerint mi lenne a megoldás a fenti problémára? Miként lehetne szigorítani a rendszeren? Vagy pontosabban fogalmazva jobban elsajátíttatni a tanulóval a tananyagot? Nem lehetne drasztikusan növelni a tesztkérdések számát, bemagolhatatlanná téve az anyagot?

Igazi áttörést akkor tapasztalhatnánk, ha a vizsgáztatás több évtizedes rendszere változna meg. Azonban már azzal is rengeteget lehetne fejleszteni a tanulási morálon, ha a vizsgakérdések száma jelentős mértékben megnövekedne, ezzel ellehetetlenítve a gépies tanulást. Ha a tanuló rájön, hogy sokkal több időt vesz igénybe (vagy akár lehetetlen) memorizálni az eddiginél sokkal nagyobb kérdéshalmazt, illetve egyszerűbb megtanulni becsületesen a szabályrendszert, akkor nyilván az utóbbit választja. Mindemellett fontos még a kérdések milyensége, minősége. A jelenlegi számítógépes vizsgáztatási rendszer teljességgel alkalmas arra, hogy jóval több képet, ábrát alkalmazzon, vagy akár ne csak statikus kérdések, rajzolt képek, ábrák jelenjenek meg a vizsgán, mint az elmúlt 30-40 évben. Elgondolkodtató, nagy számban alkalmazott, életszerű feladat, ábrák, fényképek, animációk és filmek esetén már nem lehet magolni, azok megoldásához valódi KRESZ ismerettel kell rendelkezni.

A kép csak illusztráció

Hogyan látja ugyanezt a kérdést a gyakorlati oktató? Hiszen ő az, akinek a „hozott anyagra”, vagyis a tanuló elméleti tudására építve be kell vezetnie a tanulót a járművezetés igazi rejtelmeibe. Ágh Ferenc gyakorlati oktatótól, aki tizenhárom éve oktat, azt kérdeztük, hogy mi a benyomása a sikeres elméleti vizsgával hozzá érkező tanulókról.

A hozzám kerülő tanulók esetében már az első órákban kiderül ki az, aki csak a vizsgára készült és csak a kérdéseket memorizálta, s ki az, aki intenzívebben tanult a KRESZ könyvekből, de még az is, ki az, aki aktívan figyelt a KRESZ órákon.

Mivel több iskolánál is dolgozom, még azt is jól érzékelem, hogy ki hol, melyik elméleti oktatónál sajátította el az elméleti tananyagot.

Milyen problémákkal jár az, ha valaki gyenge KRESZ tudással érkezik?

Sajnos elsősorban pont a vezetés megtanulására szánt idő egy része veszik kárba úgy, hogy kénytelen vagyok félreállni, és bizonyos helyzeteket elmagyarázni. Az első időben például nem ritkán fordul elő, hogy a kereszteződéseken történő áthaladásnál még a jobbkéz-szabályt sem ismerik fel a tanulók. Ilyenkor teszünk több kört, az egyes helyek előtt vagy után megállunk, és ott mondom el, amit az elméleti oktatáson már rég meg kellett volna tanulnia, például azt, hogy hogyan ismerjük fel a kereszteződéseket.

Emiatt az órára tervezett gyakorlati feladatokkal nem végzünk, és összességében azt kell, hogy mondjam, hogy bizony az elméleti ismeretek nem kellő tudása még a vezetésre fordított órák növekedésével is járhat.

A kereszteződéseken kívül mi az, amit a tanulók hiányosan tudnak?

Tipikus jelenség, hogy a közlekedési táblákat sem ismerik fel. Sokszor menet közben kap a tanuló olyan feladatot, hogy ahány jelzéssel találkozunk, azt mind meg kell neveznie. Pedig az ember azt hinné, hogy a sikeres KRESZ vizsga miatt legalább a táblákat megtanulják, de pont a magolásos tanulási módszert bizonyítja azt, hogy mire kiér a közlekedésbe, el is felejti azokat.

De sokszor az is gond, hogy hogyan kell szabályosan parkolni. Mivel több ilyen feladat is van a vizsgán, muszáj nekünk, gyakorlati oktatóknak ismét megtanítani a megállással, várakozással kapcsolatos KRESZ szabályokat.

Ezek szerint, ha a sikeres KRESZ vizsgához alaposabb felkészülésre lenne szükség, akkor az oktatók munkája is könnyebb lenne?

Igen, ha a tanuló olyan tudás birtokában érkezne, amit könnyű átültetni a mindennapokra, akkor a gyakorlati oktatás sokkal hatékonyabb lehetne, és nem utolsósorban időben is, energiában is – sőt, ezáltal pénzben is -, kevesebbet kellene fordítani a vezetési órákra.

Más kérdés, hogy ennek a megvalósítása nem könnyű feladat, hiszen az élet sokkal összetettebb, mint ami akár a KRESZ jogszabályban, akár a KRESZ könyvekben szerepel. Hihetetlen energiába telik például megtanítani a tanulókat a helyes sávkövetésre, hiszen az utak, sávok kialakítása az életben egészen más, mint az ideálisan megrajzolt elméleti feladatokban.

Ezek szerint egy alaposabb, a szabályok és összefüggések valós ismeretét és alkalmazási készségét számon kérő KRESZ vizsga alkalmazása hasznosabb lenne?

Biztos, hogy könnyebb lenne a munkánk egy jobban megalapozott tanuló esetében, de az mindig is a gyakorlati oktató feladat lesz az, hogy az elméletben megtanultakat átültesse a vezetésre.

Végezetül megkérdeztünk egy tanulót is, hogyan készült a vizsgára.

Orvostanhallgató vagyok, kevés szabadidővel rendelkezem, ugyanakkor a jogosítványra már nagyon szükségem volt. Amikor nekivágtam, próbáltam tájékozódni, hogy mivel lehet gyorsítani, illetve biztosabbá tenni az előrehaladást.

Milyen tanácsot kapott?

A legtöbben azt javasolták, hogy vegyek vagy szerezzek gyakorló CD-t, amelyen megtalálom majd az összes lehetséges vizsgakérdést. Ha ezeket alaposan megtanulom, akkor nem érhet meglepetés a vizsgán sem.

Milyen módon lehet gyakorló CD-t szerezni?

Mint általában a nagy érdeklődésre számot tartó, elektronikus formában elérhető dolgok, ez is megtalálható a jól ismert – és persze nem éppen jogtisztán működő – fájlmegosztó oldalakon. Ez annál is inkább érthető, mert a CD-t egyébként 5-10 ezer forintért árulják hivatalosan, vagy legalábbis állítólag hivatalosan.

Végül hogyan készült fel a vizsgára?

Az egyszerűbbnek tűnő megoldást választottam és a tesztkérdéseket gyakoroltam. Bejárogattam ugyan a tantermi órákra is, de – őszintén szólva – nem nagyon koncentráltam az oktatásra.

Elsőre sikerült a vizsgája?

Hát ez az… Így is csak másodikra.

És felkészülten ült az oktató autóba?

Ezt sajnos nem mondanám. Leginkább menet közben tanultam meg a szabályokat. Szóval úgy éreztem, hogy az elméletet így inkább csak a vizsga kedvéért tanultam…

 

Az oldal fő támogatója

 

2021.09.22
A Ford hétfőn bejelentette, hogy Elvira Schachermeiert nevezték ki a Ford Európa kommunikációs....
2021.09.22
A Mercedes-Benz elektromos haszongépjármű flottája és jövőképe. ..
2021.09.22
2021. szeptember 11-én a Sába királynője című operafilm zártkörű, vörösszőnyeges premier előtti....
2021.09.22
Munkatársunk fotózta ezekben a percekben az erősen lángoló kamiont az M1-es sztrádán, Bicskénél. ..
2021.09.22
Egy autó ütközött villamossal a XI. kerületben, a Karinthy Frigyes út és az Irinyi József utca....
2021.09.22
Megkérdőjelezhetően igényes megoldással vonzana be hagyományos autókat kedvelő tuningmániásokat a....
2021.09.22
Összeütközött egy kistehergépkocsi, egy traktor és egy nyerges vontató a vontató a 32-es főúton,....
2021.09.21
Messzire visz, és nagyon más, mint a többi, de biztosan megrázza az elektromosok mezőnyét. Vagy....
2021.09.21
Új háttér a NATO-gép alacsony magasságú repüléséhez Ausztriában címmel számol be az osztrák....
2021.09.21
– Európa egyik legkorszerűbb akkumulátorcella-kutatási és -fejlesztési laboratóriumát nyitotta meg....