Fogadjunk, hogy sokan megvárják, amíg szinte teljesen kifogy az üzemanyag, mielőtt a tankolás mellett döntenek. Igaz, hogy a magas benzinárak térdre kényszerítenek minket és gyakran éppen gazdasági okok is szerepet játszanak abban, hogy hajlamosak vagyunk minél tovább halogatni az üzemanyag-utántöltést, de ez több szempontból is hazárdjáték.

Egyrészt, nehéz megsaccolni, hogy amikor kigyullad az üzemanyagjelző lámpa, még hány kilométert autózhatunk. Bár általában ekkor még a tartály 10-15%-áig van az üzemanyagunk,  hogy ez pontosan mire elég, az függ a vezetési stílustól, az autó fogyasztásától és persze az üzemanyagtartály kapacitásától (szimpla matematika, hogy nem mindegy, hány literes tank 10-15%-áról beszélünk).

De a taxizás a legközelebbi kútig vagy az autómentő rizikózása mellett azzal, hogy "a tank alját kapargatjuk", még a kocsinknak is ártunk.

Ha a kritikus szint alatt van az üzemanyagunk, azért káros, mert a tartalék nem más, mint benzinmaradék, azaz a legpiszkosabb benzin, ami közvetlenül károsíthatja a motort. Különösen benzines autóknál kell figyelni arra, hogy ne ürítsük ki teljesen a tartályt, mert levegőssé válhat a rendszer, ami a tartály alján lerakódott maradék törmelék felhalmozódása miatt eltömődéssel fenyeget és a motor életét lerövidítheti.

A tanács az, hogy ha az autónk tankja már csak negyedig van, akkor tankoljunk.

Képek: 0-100.it