A szerb és a francia illetékesek összesen tizenegy megállapodást kötöttek a francia elnök kétnapos szerbiai látogatásának elején. A dokumentumok egyebek mellett az energetikára, a hadászatra, az infrastruktúrára, az egészségügyre és a tudományos fejlesztésre vonatkoznak.

Aleksandar Vucic szerb elnök kiemelten fontosnak nevezte a vadászbombázók beszerzését, mert az jelentősen növeli Szerbia haderejét és biztonságát. Hozzátette, Szerbia nem akar háborút, hanem békét szeretne, még ha jelenleg ez a szó nem is népszerű a világon és Európában.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a repülőgépeket 2,7 milliárd euróért vásárolja meg Szerbia, és Belgrád 2024-ben és 2025-ben a költségvetésből 15-15 százalékot, azaz alkalmanként 421 millió eurót különít el erre a célra. A szerb elnök arról nem beszélt, hogy mikor érkezhetnek meg az első vadászgépek a nyugat-balkáni országba, sajtóinformációk szerint viszont ennek 2029-ig kell megtörténnie.

A szerb hadsereg korszerűsítése az utóbbi években jelentős mértékben Oroszországtól függött, Belgrád harckocsikat, páncélozott járműveket, helikoptereket és harci repülőgépeket kapott, illetve vásárolt Moszkvától.

Elemzők szerint Szerbia - az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, noha elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút - a más országoktól vásárolt fegyverek és harci eszközök beszerzésével is jelzi távolodását Moszkvától.

Emmanuel Macron beszédében a jó francia-szerb kapcsolatokról beszélt, és kiemelte, hogy Párizs támogatja Belgrád európai uniós integrációját. "Az elmúlt öt évben sok minden történt, számos feszültség van a világon, a háború visszatért az európai kontinensre Oroszország Ukrajna elleni agressziójával. A felmerülő kérdések és aggodalmak ellenére, az üzenetem egyszerű: az Európai Uniónak és a tagországainak ebben a helyzetben erős és demokratikus Szerbiábra van szükségük, Szerbiának pedig erős és önálló Európai Unióra van szüksége ahhoz, hogy megvédje az érdekeit" - fogalmazott a francia elnök.