A világban 1950 óta rendeznek Forma 1-es versenyeket. Az első ilyen futamot a ma már klasszikusnak számító Silverstone-ban tartották meg. Ahogy a technika úgy a Forma-1-es autók is évről évre fejlődnek. Míg az 1960-as években még „csak”220 lóerős járművekkel versenyeztek a pilóták, ma már 780 lóerős motor hajtja az autókat. De nem csak a teljesítmény területén változott rengeteget a sportág, hanem a versenyautók elektronikai felépítésében, a gumiabroncsok szerkezete, összetétele tekintetében és természetesen folyamatosan fejlődik a járművek aerodinamikai kialakítása is.

Utóbbi területen kimagasló szerepe van a szuperszámítástechnikának. A Forma 1-es csapatok már régóta használnak sokprocesszoros szuperszámítógépeket az áramlástani modellezéshez, azaz a CFD elvégzéséhez. A tesztek során számítások milliárdjait végzik el a számítógépek, amelyek révén a versenypályán mozgó jármű körül áramló levegőt szimulálják. Az eljárás révén előre jelezhetővé válik a legapróbb változás is, amelyet az alkatrész megváltoztatása eredményez a leszorító, és a húzóerő alakulásában. És az is tesztelhető, hogy a szerkezeti átalakításnak milyen kihatása van az autó sebességére és irányíthatóságára.

Egy tavaly üzembe helyezett ilyen szuperintelligens gép például akár 17 óra alatt is képes végrehajtani egy olyan szimulációt, amely egy otthoni notebooknak 5 hónapig tartana. Így a csapatok által kifejlesztett aerodinamikai megoldás már azelőtt leellenőrizhető és vizuálisan is megjeleníthető, hogy elkezdenék a prototípusok legyártását, és szélcsatornában való tesztelését. Tehát egyértelműen kijelenthető, hogy ma már a szuperszámítástechnika alkalmazása az autógyártás, autófejlesztés területén a versenyképesség elengedhetetlen tartozéka, ráadásul költséghatékony is, hiszen felesleges gyártási és időigényes tesztelési folyamatokat vált ki a szimulációs eljárásai révén.

Magyarországon már a kilencvenes években felmerült a gondolat, hogy a hazai kutatói szférának szüksége lehet egy ilyen eszközrendszerre. Az ügyet végül a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) karolta fel, és 2001 elején sikeresen be is üzemelték a NIIF Victor Hugo utcai központjában az első szuperszámítógépet. Azóta több beruházás is történt a rendszer fejlesztése érdekében. Jelenleg is zajlik az úgynevezett „Szuperszámítástechnika a felsőoktatásban” elnevezésű projekt, melynek következtében 2014 végéig megnégyszereződik a magyar szuperszámítástechnikai összkapacitás.

Ezt a gyakorlatra úgy lehetne lefordítani, hogy olyan teljesítménnyel bír majd a hazai rendszer, mintha a világ 7 milliárd embere kezébe venne egy-egy számológépet, és másodpercenként kb. 30 ezer műveletet hajtanának végre egyszerre. A projekt két kiemelt központja Budapest és Debrecen. A Magyar Állam és az Európai Unió összesen közel 2 milliárd forinttal támogatja a projektet.