Az utak az emberiség életében mindig alapvető szerepet játszottak: annyira hozzátartoznak a civilizációhoz, hogy szinte soha nem jutnak tudatosan az eszünkbe, akár a levegő, amelyet belélegzünk. Az utaknak köszönhető nagy részben a modern civilizáció kifejlődése, hiszen összekötöttek térségeket, országokat, vagyis az embereket.

A szakma korai képviselőinek gondossága, bölcsessége révén a XVII. századig visszamenően találhatóak adatok az utak építéséről, fenntartásáról. A források szerint III. Károly (1685-1740) volt az első király, aki műszaki követelményrendszer szerint építtetett utakat. Mária Terézia 1722-ben rendelte el „útfelügyelő mérnökök” alkalmazását a vármegyékben. 1778-ban jelent meg az első magyar nyelvű szakkönyv: „Az utak’ és utszák’ építésének módja” címmel (fordítója „Kovats Ferentz” matematikus). Az első útpénztár a közutak építési és fenntartási költségeinek fedezésére 1844-ben jött létre.

A szakma történelmének egyik jelentős eseménye gróf Széchenyi István 1848-ban megjelent „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül” tanulmánya. 1850-ben megalapították az építési igazgatóságokat, így a magyar közutakon először álltak szolgálatba útmesterek és útkaparók. 1861-ben visszaállították a magyar királyi kancelláriát, ettől az időponttól a közúti adminisztráció teljesen egészében magyar érdekeket szolgált.

1867-ben jöttek létre az államépítészeti hivatalok, ezeket tekintjük az 1958-ban megalapított közúti igazgatóságok elődjeiknek, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal és névváltoztatásokkal ugyan, de jórészt ugyanazokat a feladatokat látják el mind a mai napig.

A Magyar Közút pedig pontosan 15 éve, 2005. október 1-jén alakult meg 19 megyei közúti igazgatóság és az ÁKMI Kht. összeolvadásából. Így a társaság a több mint 6200 fős dolgozói létszáma, valamint gazdasági mutatói alapján az ország tíz legnagyobb állami vállalata közé sorolható, budapesti központi irányítással 19 megyében, 94 mérnökségen végzi közútkezelői munkáját.

Az elmúlt 15 év alatt a társaság feladatköre folyamatosan bővült. 2013-tól az autópályák üzemeltetése is a cég feladatává vált (kivéve a koncessziós kezelésben lévő M5-ös és M6-os autópályákat), 2017-től a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megszűnésével vagyonkezelői feladatokat is ellát, majd 2018-tól kezdődően több mint 1000 kilométernyi külterületi, főutakkal párhuzamos országos kerékpárút üzemeltetését és fenntartását is végzi.