Aki gyakran repül, az tudja, hogy a repülőjáratok sokszor késnek. Elég egy erősebb időjárási front, ami végignyargal a kontinensen, vagy kezdődik az iskolai vakáció, és az egyébként is zsúfolt európai égbolton máris közlekedési dugók alakulnak ki. Miután a repülőgépek nem tudnak megállni a levegőben, hogy kivárják a sorukat, ezért az európai légi irányítás nem is engedi felszállni a gépeket, amíg nem lesz szabad az út. Vannak egészen nagy forgalmi akadályok is, mint a kiterjedt repülőtéri sztrájkok vagy természeti csapások, mint az izlandi vulkánkitörés volt, ilyenkor napokra lehetetlenné válik a légi közlekedés.

Éppen az említett vulkánihamu-krízis után döntött úgy az unió, hogy a légitársaságoknak meghatározott esetekben felelősséget kell vállalniuk a késésekért és kompenzálniuk kell az utasaikat. A kártérítés feltétele, hogy a járat uniós tagország repülőteréről induljon vagy oda érkezzen, illetőleg hogy a légitársaság uniós országban legyen honos. Feltétel még, hogy három óránál több legyen a késés időtartama, valamint a késés a légitársaság hibájából és nem előre nem látható körülmények (vis maior) miatt következzen be. Ha mindezek a feltételek adottak, 1500 kilométernél rövidebb úton 15 ezer forint, 1500 és 3500 kilométer közötti utak esetében 24 ezer forint, 3500 kilométernél hosszabb utaknál 36 ezer forint a kártérítés.

Sokan nem tudják, hogy az unió jogszabályai szerint a légitársaságoknak, még a fapadosoknak is, a fenti kártérítést kellene fizetniük az érintett járat utasainak. Ám az nem automatikus, az utasnak kell igényelnie. Többségük azonban meg sem próbálja érvényesíteni követelését, vagy ha rá is szánja magát, nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Ha el is jut odáig, hogy írásban eljuttatja kárigényét a légitársasághoz, a panaszlevélre adott esetleges elutasító válasz után eláll a követelés érvényesítésének folytatásától. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy utasok 80-85 százalékának követelését a légitársaságok azonnal elutasítják még abban az esetben is, ha egyébként a kártérítés jogosan járna. Legtöbbször az indokolás a rendkívüli körülményekre, illetőleg elháríthatatlan külső okokra – vis maior – hivatkozik. Az utasok csak hosszas és kitartó utánajárást, egyes esetekben pedig csak jogi procedúrát követően juthatnak hozzá a pénzükhöz, s akkor is hosszú hónapok vagy évek múltán.

Egy szolgáltatás révén azok az utasok, akik első mérgükben nem dobták el a repülőjegyüket vagy beszállókártyájukat, mégis pénzhez juthatnak. Az online felülettel dolgozó cég tulajdonképpen megveszi az utastól a jogos követelését – azaz mérlegeli, hogy nem áll-e fenn a vis maior –, három héten belül fizet, és aztán lefolytatja a szükséges pert a kártérítésért, ami természetesen a faktorcégnél landol. Az AimToClaim honlapján kell regisztrálni, néhány perces munkával kitölteni az adatokat, és várni a cég ajánlatát. A megoldás előnye, hogy nem kell előre elköteleződni – mint egy biztosítás esetén –, hanem csak a késés megtörténte után kell megkeresni a céget.