Minden gyermek nagyon várja ezt az eseméynt (kép: juniorkaovoda.hu)

A farsang időpontja és dátumai

A farsang hossza és naptári zárónapja minden évben más és más. Ezért is soroljuk a mozgó dátumú ünnepek csoportjába. Ennek az az oka, hogy bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai az pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben. Két egyházi ünnep közé ékelődik és azokhoz szorosan kötődik. Nevezetesen a vízkereszt és a húsvéti nagyböjt közé. Ennek megfelelően a kezdete mindig ugyanakkor, vízkeresztkor, január 6-án van. Ezzel szemben a zárónapja annak függvényében alakul, hogy a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda éppen milyen napra esik. Legkorábbi lehetséges zárónapja február 4-e, a legkésőbbi pedig március 10-e. A pontos nap meghatározása az adott évi húsvét dátumából, visszafelé számítva történik, a húsvét előtti 40. nap.

A farsang nevének eredete és jelentése

A farsang név német nyelvterülethez köthető, osztrák-bajor eredetű szó, aminek szógyökere a ‘Fastenschank’, azaz ‘böjti kocsma’ szó, amely többszörös szókapcsolat és átalakulás után nyerte el mai ‘farsang’ formáját. Ez pedig nyilvánvaló utalás a húshagyó keddre, mert a húsvéti böjti időszak előtt ez volt az utolsó nap, amikor még alkoholos italt lehetett fogyasztani. Ez az esemény szolgál nem csak a magyar, de több környező ország nyelvében is a farsangot jelölő kifejezés alapjául. Érdemes megemlíteni, hogy a latin országokban ugyanerre az időszakra a ‘carneval’ (karnevál) szót használják. Érdekessége a dolognak, hogy a farsangtól teljesen eltérő hangzású carneval szó kialakulásának érdemi gyökerei, pont ugyanoda vezetnek, ahová a farsang szó gyökerei is. Nevezetesen a húshagyó keddhez. A carneval (karnevál) szó olasz eredetű őse, a ‘carnelevare’ ugyanis annyit tesz: ‘húst eltávolít’.

A búsójárás mára már szinte Hungarikum (kép: infoesztergom.hu)

Farsangi szokások és hagyományaik

A magyar farsangi szokások jellemzően néphagyományokra épülnek, mégpedig elsősorban német eredetű néphagyományokra. Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások. Ahogy arról az előzőekben már írtunk a farsang szó germán eredetű, így nem meglepő, hogy a szokások túlnyomó része is onnan ered. Az ebből a kultúrkörből származó farsangoló szokások elsősorban a nép, a városi polgárság és vidéki parasztság körében nyertek termékeny befogadókra. Az arisztokrácia körében inkább a népi csoport által úri huncutságnak tartott, itáliai eredetű karneválozás fényűző szokásai terjedtek el. Ennek a kettősségnek a hatása a mai napig tetten érhető. Elég, ha a jól ismert operabált és mondjuk a busójárást vetjük össze.

Ki minek öltözik idén? Kalóz, királylány, vagy esetlleg Batman? (kép: boom.hu)

Felvonulások

A farsangi ünnepkör leglátványosabb elemei a jelmezes felvonulások. A világ sok országában zajló vidám felvonulások közös jellemzője, hogy az utolsó farsangi hétvégére esnek, illetve a hosszabb ideig tartóknak ekkor van a csúcspontjuk. Hazánkban a legismertebb farsanghoz kötődő maszkos felvonulás a mohácsi busójárás. Nemzetközi vizekre evezve pedig két jól ismert rendezvényt érdemes kiemelni, a riói karnevált és a velencei karnevált.

Farsangi étel

A Farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartják, hogy a fánknak mágikus ereje van, A sok étel fogyasztásától a következő évben bőséget remélünk.

Mindenki álltal kedvelt farsangi fánk (kép: mindmegette.hu)

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!