Nagyon kell figyelni a zebrán is.(kép: police.hu)

A KRESZ elsőnek azt szabályozza, hogy a gyalogosoknak hol kell közlekedniük. A gyalogosnak elsősorban a járdán, ahol pedig járda nincs, ott a leállósávon, az útpadkán, vagy ha van kerékpárút, akkor ott kell közlekednie. Ez nem azt jelenti, hogy ha az adott útszakaszon van járda és kerékpárút is, akkor a gyalogos választhat, hogy hol közlekedik. Kötelessége a járdán gyalogolnia. De ha egyik sem található meg, és az útpadka közlekedésre alkalmatlan, akkor a gyalogos az úttesten is közlekedhet, de ezt a lehetőséget csak végső esetben lehet igénybe venni.

Amennyiben a gyalogosok az úttesten, vagy az úttest szélén közlekednek, akkor lakott területen belül lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon kell közlekedniük, lakott területen kívül mindig bal oldalon, a járműforgalommal szemben  gyalogoljanak.

Ha a gyalogos az út egyik oldaláról a másikra kíván átmenni, úgy elsősorban a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen kell átmennie. Ha nincs a közelben átkelőhely, úgy lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között, egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

Na, itt hogy kelünk át? (kép:zaol.hu)

Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit jelent a “közelben” szó a KRESZ szerint. A “közelben” olyan távolságot kell érteni, amelyen belül a gyalogos észlelhet, vagy okkal feltételezheti, esetleg tudja a biztonságos áthaladást szolgáló átkelőhelyet.

A gyalogos ész nélkül nem léphet le az úttestre: csak akkor léphet le, ha meggyőződött arról, hogy a lelépés teljesen veszélytelen. Az úttestre nem lehet váratlanul lelépnie, az úttesten köteles késedelem nélkül átkelni, és tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja, vagy megtévesztheti.

Legyünk egyértelműek a zebrára lépési szándékunkkal (Forrás: AI generált illusztráció)

Amennyiben az adott útszakaszon kijelölt gyalogos-átkelőhely van létesítve, úgy az átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak teljes mértékben elsőbbsége van, ami feltétlen. Akkor is elsőbbsége van a gyalogosoknak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak, amelyen a gyalogos áthalad. A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs (pl. nincs gyalogos-átkelőhely), mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud. A zavarás olyan magatartás, amellyel valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti.

Mi az, amit nem szabd a gyalogosoknak? (kép: foliavagas.hu)

A gyalogosnak tilos:

- híd, alagút, felüljáró úttestjén áthaladni

- olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni

- lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni

- villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán – a kiépített átkelőhelyen kívül – áthaladni

- autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni

- autóúton (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni

- az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.