Az első menetrend szerint közlekedő, hivatalosan is személyszállításra használt vasútvonal 1825-ben indult el az angliai Stockton és Darlington között. A 40 kilométeres vonalon George Stephenson – a gőzmozdony tökéletesítőjének – Locomotion nevű gőzmozdonya zakatolt helyenként 24 kilométer/órás csúcssebességgel. Gőzmozdonyokat ma leginkább múzeumban láthatunk, a gőzzel való hajtás fölött eljárt az idő. De azért azt ne higgyük, hogy egy gőzmozdony nem tud gyorsan menni: 1938-ban az angol Mallard nevű lokomotív 202,8 kilométer/órával száguldott, ami mindmáig rekord a gőzmozdonyok között.

Az első nagy sebességű vasútvonal

A gőzzel hajtott vonatok helyét aztán a dízel- és villanymozdonyok vették át, és megjelentek a nagysebességű vasútvonalak, amelyek korábban elképzelhetetlenül gyors utazást tettek lehetővé. Az első ilyet 1964-ben Japánban adták át a tokiói olimpia előtt. A Tokió és Oszaka között közlekedő járat 210 kilométer/órás sebességgel szállította az utasokat az 515 kilométer hosszú távon. 

A nagy sebességű japán vasúthálózat elindulása azért volt történelmi jelentőségű, mert a Sinkanszen nem csak egy rekord vagy egy teszt kedvéért száguldott, hanem menetrend szerint közlekedett ilyen gyorsan. Ezt követően pedig világszerte terjedni kezdtek a nagysebességű vasútvonalak, a szerelvények pedig egyre gyorsabbak lettek. Az 1964-es Sinkanszen ma már nem férne a top 10-be, igaz, azóta a japán szuperexpressz újabb generációi jelentek meg, amelyek még magasabbra tették a lécet. 

Lássuk, a világ 3 leggyorsabb, menetrend szerint közlekedő személyszállító vonatát! (Ami valójában öt vasútvonal, ugyanis a harmadik helyen hármas holtverseny alakult ki.) Annyit tudni kell, hogy a vonatok nem végig száguldanak rekordsebességgel, hanem menet közben van olyan szakasz, amikor elérik a csúcssebességet. De még így is elképesztő belegondolni, milyen hamar célba érnek az utasok: ha a Budapest–Pécs távot 250 kilométer/órás átlagsebességgel tennék meg a vonatok, akkor a jelenlegi 2 óra 47 perc helyett csupán 55 percig tartana az út.

A világ leggyorsabb vasútvonalai

3. Al Boraq, Marokkó – 320 km/óra

A marokkói Al Boraq Afrika leggyorsabb vasútvonala (Fotó: Wikipedia)

Talán meglepő, hogy egy észak-afrikai ország vasútvonala bekerült a top 3-ba, de a 2018-ban átadott Al Boraq olyan tempóban közlekedik, hogy a leggyorsabb vonatok között a helye. A Casablanca és Tangier viszonylatban közlekedő szerelvény a 320 kilométer/órás sebességet is eléri a 323 kilométer hosszú út során, ezzel az afrikai kontinens leggyorsabb vasútvonalának számít. 

3. TGV, Franciaország – 320 km/óra

Miután Japán a hatvanas években megépítette a világ első nagysebességű vasútvonalát, a franciák is kedvet kaptak a gyors vonatozáshoz: 1981-ben adták át a Párizs és Lyon közötti 425 kilométer hosszú útvonalon közlekedő TGV vonatokat. Jelenleg több különböző típusa van a TGV-knek, de mindegyik szupergyors: utasokat szállítva is a csúcssebességük eléri a 300, illetve a 320 kilométer/órát. 2007-ben egy TGV-szerelvény egy utasok nélküli teszt során  575 kilométer/órával száguldott, ezzel máig tartja a hagyományos, kerekeken gördülő vonatok sebességrekordját.

3. Sinkanszen E5, E6, H5 sorozat, Japán – 320 km/óra

Az első nagysebességű vasút 1964-es üzembe állítása után Japán nem állt le a fejlesztéssel, és folyamatosan újabb és még gyorsabb vonatok jelentek meg a Sinkanszen vasútvonalon. Az E5-ös sorozatot 2011-ben adták át, és eleinte „csupán” 300 kilométer/órás sebességgel közlekedtek a szerelvények, a tempót két évvel később 320 kilométer/órára növelték.

A légellenállás csökkentése miatt érdekes orra van a Sinkanszen E5-nek (Fotó: Wikipedia)

A vonatok még ennél is gyorsabban szállíthatnák az utasokat, hiszen a teszteken a 443 kilométer/óra sem okozott gondot. Ám inkább nem kockáztatják a Sinkanszen több mint 50 éves, legendásan biztonságos és másodpercre pontos közlekedését.

2. Fuxing, Kína – 350 km/óra

Az elmúlt években Kínai rohamtempóban építi a nagysebességű vasútvonalakat, amit jól mutat, hogy a világ összes nagysebességű vonalának több mint kétharmada az ázsiai országban található. A 2017-ben elindult, Fuxing nevű hálózatban közlekedő Kék Delfin, Vörös Delfin valamint Arany Főnix jelenleg a világ leggyorsabb hagyományos vonatai 350 kilométer/órával. Sőt, ha engedélyezik a nagyobb sebességet, ezek lehetnek a világ első olyan menetrend szerinti járó vonatai, amelyek átlépik a 400 kilométer/órás álomhatárt.

1. Sanghaj Transrapid, Kína – 431 km/óra

A világ jelenlegi leggyorsabb menetrend szerint közlekedő vonata a sanghaji lebegő mágnesvasút, amely Sanghajt köti össze a 30,5 kilométerre lévő Sanghaj-Putungi repülőtérrel. A 431 kilométer/órás sebesség mellett a menetidő csupán 7 perc. 

A világ leggyorsabb vasútja már nem kerekeken száguld Sanghajban (Fotó: Wikipedia)

Ezen a vonalon már nem hagyományos, kerekeken és síneken guruló vonatok közlekednek. A mágnesvasút szó szerint lebeg a vasúti pálya fölött az elektromágnesek taszításának köszönhetően. Vannak azért kerekei is, ezeken áll a szerelvény, és ezeket használja elinduláskor is. Aztán amikor a vonat eléri a  150 kilométer/órás sebességet, átváltanak a mágneses lebegetésre, a szerelvény pedig néhány centivel a pálya fölött „repül”. Ennek az az előnye, hogy a vonatot nem lassítják a hagyományos kerekek okozta ellenállás, csak a légellenállást kell leküzdenie.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!