Nem kérdés, a tömegközlekedési eszközökön üljön le, akinek szüksége van rá. Ha éppen nincs szabad hely, egy fiatallal szemben teljesen jogos elvárás, hogy ajánlja fel a székét, ez eddig teljesen világos. De minden bizonnyal a fiatalok 99%-a ismeri azokat a szörnyen kellemetlen helyzeteket, amikor nem tudjuk, mi is illendő.

Van egy szűk korosztály, már nem középkorú, de nem is nyugdíjas, akik a legtöbb fiatal számára komoly dilemmát jelentenek a buszra felszállva. Vajon fel kéne ajánlanom a helyemet? Ha felajánlom, lehet megbántom azzal, hogy „öregnek” nézem, de ha nem, megeshet, hogy egy külsőre fiatalos idős emberrel van dolgom, akinek sokkal nagyobb szüksége van arra, hogy leüljön, mint nekem.

Mirror

Ne felejtsük el azokat a hölgyeket sem, akik vagy várandósak, vagy az enyhe túlsúly pont úgy oszlik el rajtuk, hogy nehezen megállapítható, mi is a helyzet. Ez a szituáció az előbbinél is rosszabb, mert két rendkívül kellemetlen szcenárió is megvalósulhat: felajánljuk helyünket, majd kiderül, hogy a hölgy mégsem várandós, vagy ami talán még kellemetlenebb, azt gondoljuk nem az, nem akarjuk megbántani a kérdéssel, miközben egy terhes kismama áll felettünk, mi pedig kényelmesen ülünk.

Ezekben a szituációkban gyakran alkalmazzuk a köztes megoldást: nem ajánljuk fel helyünket, csak simán felállunk és az ajtóhoz megyünk mintha leszállnánk, így nem bántjuk meg kérdésünkkel utastársunkat és magunkat és kimentjük magunkat a végtelenül zavarba ejtő helyzetből.

Ugyanakkor olykor nekünk is szükségünk lenne a helyre. Minden bizonnyal fiatal olvasóink jelentős részével megesett már, hogy rosszul volt, szédült, bármilyen más ok miatt igazán le kellett volna ülnie, de nem tudott. Sajnos manapság, ha egy fiatal falfehéren felszáll egy közlekedési eszközre, sokaknak nem az az első gondolata, hogy rosszul van, sokkal inkább valamilyen tudatmódosító hatását sejtik a háttérben.

Tofugu

Bár talán a többség érti és gyakorolja is az ülőhely átadásának gyakorlatát, néha még nézni is kellemetlen, amikor a maga elé bámuló fiatal kényelmesen ül, esetleg a telefonját nyomkodja, miközben már rég állnia kellene, mert egy valóban rászoruló utas áll előtte. Nem kérdés, ezzel az üldögélő fiatal is tisztában van, de valamiért mégsem dönt úgy, hogy feláll. Ilyenkor a mozgássérült, idős, esetleg várandós utas vagy jelzi, hogy talán neki nagyobb szüksége lenne az ülésre, vagy inkább tűr és emiatt sokszor egész generációnkat könyveli el neveletlen tuskónak. Pedig a sporttáskáját maga mellett tartó és azt semmi áron el nem mozdító sportemberek szerencsére továbbra is a kisebbséget jelentik és szerencsére az esetek döntő többségében van valaki, aki „észreveszi magát”, és átadja helyét annak, akinek valóban ülnie kellene.

A fiatalok rovat különlegessége ez, hogy a közlekedés bármilyen módjának legapróbb szegmenségről is jelennek majd meg gondolatébresztő, elmélkedő, olykor tájékoztató jellegű cikkek. Legyen szó tömegközlekedésről, mint ebben az esetben, de írni fogunk az autózásról, taxizásról, kerékpározásról és a legmodernebb technikai vívmányoknak köszönhető közlekedési megoldásokról is. Talán a fiatalság használja a közlekedési eszközök legszélesebb tárházát, így kifogyhatatlan lehetőségek állnak rendelkezésünkre.