A bécsi főpályaudvar. Az osztrákoknak tetszik

Igaz, hogy az elővárosokból ingázóknak sok bosszúságot okozott, a Déli pályaudvar három hónapos lezárása megindította a közös gondolkozást, hogy Budapest vasútvonalaival, állomásaival, fejpályaudvaraival kezdeni kellene valamit. Elsősorban természetesen felújítani, nemcsak a két történelmi nagy pályaudvart, hanem a rendező pályaudvarokat, a hozzájuk tartozó műszaki kiszolgálást, biztosítóberendezéseket is. El kell gondolkodni azon, hogy a hatalmas, helyenként Budapest belsejébe ékelődő területeken fenn kell-e tartani a korábbi infrastruktúrát, miközben a belvároshoz közeli telkek ára csillagászati.

Lapunk is foglalkozott többször azzal a kérdéssel, hogy a fejpályaudvarok rendszere helyett egyetlen, átmenő forgalmú főpályaudvar nem szolgálná-e jobban a főváros fejlődését. Ebben a vitában csattanós érv lehet a bécsi példa. Nyugati szomszédunknál a közelmúltban adták át a Hauptbahnhofot, a központi főpályaudvart, amely fokozatosan átvette, átveszi a többi bécsi pályaudvar szerepét. Innen érhető el többek közt a schwechati repülőtér is. Persze nemcsak a
pályaudvarok színvonala, hanem a vasúti pálya állapota, a szerelvények pontossága, az utasterek tisztasága, az utastájékoztatás rendszere, meg persze a szolgáltatás ára mind-mind befolyásolja a vonatozási kedvet.

Ebből a szempontból, vagyis hogy milyen szívesen veszik igénybe a vasutat, az unióban Ausztria a győztes egy friss felmérés szerint. Az osztrákok majd száz kilométerrel utaztak többet, mint bármelyik másik uniós tagország lakosai. Minden egyes állampolgár 1425 kilométernyit utazott 2013-ban, ami az EU-átlagnál 94 kilométerrel magasabb érték – olvasható a Regionalbahn.hu ismertetésében. Az osztrákok ezzel átvették a franciáktól a legtöbbet vonatozó nemzet címet – őket csak az EU-n kívüli Svájc előzi meg. A felmérés szerint Magyarországon 791 kilométernyi vonatozás jut egy állampolgárra.

A növekedést a szakértők a Westbahn fejlesztésével magyarázták. A Bécs és Salzburg közötti vonal korszerűsítésének köszönhetően jelentősen csökkent a menetidő, nőtt a vonatok forgalma, és ez komoly vetélytárssá tette az autóval szemben a vasutat. A vasúti jegy ára tekintetében Ausztria jóval az EU-átlag alatt van: 5,9 centért mérnek egy kilométernyi utazást. A vasúti közlekedés egyébként Bulgáriában a legolcsóbb, hazánk a negyedik legolcsóbb az EU-ban, míg a legdrágább Nagy-Britanniában a vonatozás, itt kilométerenként átlagosan 15,6, Németországban 8,9 centet kell fizetni egy kilométernyi vonatozásért.  

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 17-i számában.