Ez a járat nemcsak hosszúsága miatt figyelemre méltó, hanem az általa kínált élmények miatt is.

A busz az úgynevezett óceánközi korridor nyomvonalát követi, amely a Csendes-óceánt és az Atlanti-óceánt köti össze egy kontinensnyi úthálózattal. Az út során az utasok átszelik az Amazonas esőerdőit, megcsodálhatják a fenséges Andok hegyláncait, négy-ötezer méteres hegycsúcsait, ízelítőt kapnak Dél-Amerika természeti és kulturális sokszínűségéből.

 A járatot a Trans Acreana nevű társaság üzemelteti. A két várost összekötő buszjárat kéthetente egyszer indul, és átszállás nélkül közlekedik. Az utasok végig egyazon buszon utaznak hatezer kilométeren át. Hogy érzékeljük ennek a súlyát: körülbelül ugyanekkora utat tenne meg közúton az, aki Budapestről Mongólia fővárosába, Ulánbátorba, vagy Nepál fővárosába, Katmanduba akarna utazni.

Az utazás időtartama körülbelül öt nap, a viteldíj pedig 200–240 dollár között mozog.

A buszokat négy sofőr szolgálja ki, akik váltásban vezetik a járműveket, biztosítva a folyamatos haladást. A flottában emeletes luxusbuszok közlekednek, például a Marcopolo Paradiso 1800DD és a Comil Campione Invictus DD típusok, amelyek akár 43 férőhelyesek is lehetnek.

A buszok belső kialakítása kétféle lehet. Standard változat: 2+1 üléselrendezés, 140 fokban dönthető háttámlák, lábtartók, légkondicionáló, bio-WC, Wi-Fi. Prémium változat: 1+1+1 üléselrendezés, 180 fokban lehajtható ülések, amelyek ággyá alakíthatók, elválasztó függönyökkel a privát tér érdekében.

Mindkét változatban az utasok a hosszú út során is kényelmesen pihenhetnek, dolgozhatnak vagy akár filmeket nézhetnek.

A járat áthalad Brazília, Bolívia és Peru területén, és az út során több éghajlati övezetet is érint: trópusi esőerdőt, hegyvidéket és száraz szavannát. Emiatt a buszok speciális felfüggesztéssel és megerősített hűtőrendszerrel rendelkeznek, hogy bírják a szélsőséges terepviszonyokat.

A történelmi igazsághoz tartozik, hogy létezett a világon még ennél is hosszabb buszjárat: az Albert Tours brit utazási társaság 1957-ben indított buszjáratot Londonból Kolkatába (régi nevé Kalkutta). A 16 ezer kilométeres út menetideje ötven nap volt, és áthaladt Párizson, Velencén, Isztambulon, Teheránon, Kabulon, Lahore-on és Újdelhin. A hippikorszak idején nagy népszerűségnek örvendett a kalandvágyó fiatalok körében. A hetvenes évek végén a járat megszűnt főleg Afganisztán és Irán politikai instabilitása miatt, másrészt azért, mert a légi közlekedés olcsóbb, sokak számára elérhetőbb lett.