Renault 8 CV taxi a párizsi Palais d'Exposition csarnokában                          A szerző felvétele

A marne-i csata az első világháború nagy ütközete volt, melyet Franciaország, az Egyesült Királyság, illetve a császári Németország haderői vívtak. Ahogy minden háborúban, úgy az elsőben is voltak kritikus és sorsdöntő időszakok, ilyen volt például 1914. augusztusa, amikor a német haderő betört Belgiumba és támadásba kezdett a a francia határon felsorakozó antant-erők ellen. A jelentős túlerővel felvonuló németek már majdnem bekerítették a franciákat és nagy tempóban indultak Párizs elfoglalására, amikor a francia hadvezetés augusztus 25-én általános visszavonulást rendelt el. A német csapatokat nem sikerült megállítani a Somme folyónál, ezért a francia parancsnokság mentette a menthetőt és teljes hadifelszereléssel visszavonult.

Gyors előretörés foglyok nélkül

A németek ujjongtak a hírlapok dicshimnuszainak, pedig csak a publikom örülhetett, de nem hadvezetés mert nem voltak hadifoglyok, ami az ellenség legyőzésének mérhető jele. Moltke tábornok nem csapta be magát naplójában: „Vannak sikereink, de még nem győztünk. A győzelmet az ellenség ellenálló erejének megsemmisítése jelenti. Ha milliós hadseregek állnak szemben, akkor a győztesnek foglyai vannak. De hol vannak a foglyaink? A zsákmányolt lövegek csekély száma is mutatja, hogy a franciák rendezetten vonulnak vissza. A legnehezebb még előttünk áll.”

Jól gondolta, mert a túl gyors előrenyomulás megbosszulta magát, igaz, augusztus végén a német haderő átkelt az Aisne folyón, elfoglalta Compiégne-t, majd Reims-t, szeptember 1-jén pedig elérték a Marne-t. Egy nappal később a francia kormány elmenekült Párizsból és ostromállapotot hirdetett ki, aminek része volt a férfilakosság mozgósítása és a polgári gépjárműpark bevetése.

Már látták az Eiifel tornyot

A Marne-n átkelő csapatok felderítői már látták az Eiffel tornyot, ám a német hadvezetés Párizs elfoglalásánál előbbre valónak tartotta a francia hadsereg teljes megsemmisítését. Ez stratégiai hiba volt Moltke részéről, mert nem számolt azzal a Maunoury marsall által vezetett és önkéntesekkel feltöltött 6. francia hadsereggel, a brit szövetségesekkel, valamint a párizsi polgárokkal és taxikkal. Ez hiba volt, mert eljött a fordulat napja: miközben a túl gyorsan előre nyomuló és utánpótlásban hiányt szenvedő német alakulatok folytatták az átkelést, Párizsból újabb alakulatok érkeztek. Szeptember 6-án és 7-én Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója lefoglalt a hadsereg részre 1300 párizsi taxit és ezekkel szállíttatta a 7. gyalogos hadosztály hatezer katonáját a hadszíntérre. Szeptember 9-én az 1. német hadsereg megkezdte a visszavonulást és a Marne-i csata Németország vereségével zárult.

1914 szeptemeber 9-én Párizs megmenekült                                 Forrás: Hotel des Invalides

Kifizették a viteldíjat

Az öt napos ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, valamint hetvenezer brit harcolt, így a történészek szerint a taxik által hadszíntérre szállított hatezer főnek nem volt jelentős szerepe a csata eldöntésében, ám a franciák ezt másképp látják. A legendás Renault taxik egyik példánya jelenleg a Hotel des Invalides területén, a Hadtörténeti Múzeumban parkol, de olykor nemzetközi kiállításokon is bemutatják. A levéltári anyagok szerint a sofőrök hazafias cselekedetét díjazta a francia kormány, mert minden taxis megkapta a teljes viteldíjat, ami szállított katonánként 70 frankot jelentett.

A bevetett Renault                                                                            

A hadműveletben használt 8CV Renault autók a 22 ezer négyzetméteres Boulogne-Billancourt-i üzemben készültek.

1905-ben 250, darab, egy évvel később már 1500 szolgált taxiként Párizsban. 1907-ben már Londonba is szállított a Renault 1100 autót.

Az 1905-ös Renault 80 CV adatai

Hosszúság: 3,7 méter

Szélesség: 1,6 méter

Magasság: 2,1 méter

Max. sebesség: 65 km/óra