Lerágott csont – mondhatnánk azonnal, ha meglátunk egy téli autózásról szóló írást egy autós szaklapban. Én is ezt mondanám, ha nem látnám, hogy olyan alapvető (írott és íratlan szabályokat) szegnek meg a közlekedők, amelyek alapvetően befolyásolják a közlekedés biztonságát ilyenkor. Úgyhogy nincs mese, gyorsan átnézzük melyek a legfontosabbak.

1 – téli gumiabroncsok

Erről már sokszor beszéltünk, akinek valami nem világos, az lapozzon vissza a téligumis kiskátéra, ahol minden hasznos információt megtalál. A lényeg, hogy legyen téli gumiabroncs, amelynek a profilmélysége legalább 4 mm, kora pedig ne haladja meg a 6 évet. Lépjünk tovább.

2 – Az elindulás

Minden utazás az első lépéssel kezdődik, de az autós utazás nem. Akik nem olyan szerencsések, hogy járművük garázsban áll, azok azzal szembesülnek először, hogy a hó belepte az autójukat.

Első lépésként győződjünk meg róla, hogy a saját autónkat takarítjuk! 

Komolyra fordítva a szót, muszáj letakarítani a kocsit! Az egyik alapvető hiba, hogy csak egy „lőrést” tisztítunk meg az első szélvédőn. Ez nem megfelelő, mert a közlekedésből alig fogunk látni valamit. Vannak azonban olyanok, akik még ennyit sem tesznek az ügy érdekében, hanem megpróbálják az ablaktörlővel letolni a havat az üvegről. Ilyenkor a lefagyott ablaktörlő lapát sok baj okozhat. Legkönnyebben az fordul elő, hogy letépi magáról a gumit. Aztán simán eltörhet a mechanika is. vagy ott van például az a szélsőséges eset, amikor leég az ablaktörlő motorja. Majdnem mindegy melyik következik be, az ablaktörlő azonnal használhatatlanná válik és esélyünk sem lesz aznap az autózásra.

A lőrés-elmélet

A következő probléma, hogy havat hagyunk a vízszintes karosszéria elemeken. Ezzel nem csak magunkat sodorhatjuk veszélybe, hanem másokat is a környezetünkben. Magunkat azzal, hogy az átmelegedő tetőlemezen megolvad a hó, majd megálláskor a tetőn lévő hó egy az egyben előrecsúszik a szélvédőre. Mint pl. két éve, amikor síelni voltunk. Hiába kértem a társaságunkban lévő családapát, hogy takarítsa le a tetőt is, nem hallgatott rám. Én mentem elől és állandóan azt néztem mikor kapja meg az adagot. 10 perc múlva természetesen meg kellett állni, hogy újabb takarítós kört tegyen.

Természetesen meg kell pucolni a lámpákat is, nem elég, hogy mi is jobban látunk majd, minket is könnyebben vesznek majd észre a többiek.

Kis bónusz, hogy amíg körbeseperjük az autót, addig ketyeghet alapjáraton a motor és talán melegszik egy kicsit mire végzünk. Fűtési gondokkal küzd: olvassa el ezt is!

Aki akkumulátor problémákkal találta magát szemben, az járja ki az akkumulátor akadémia első, második és harmadik szemeszterét!

Aki további téli tanácsokra ácsingózik, netán nem tud bejutni a kocsijába annak a Hidegelés című téli horrorsorozatomat ajánlom szintén három részben tavalyról: 1, 2, 3.

Amikor tetőn hagyott hó megérkezik...

3 – Langsam spazieren, nichts ugri-bugri

Talán a nem-németeseknek is egyértelmű, mi következik most. Ha egyáltalán el tudunk indulni, az már fél siker, a másik fele az lesz, ha meg is érkezünk. Ehhez alapvetően tisztában kell lennünk azzal, hogy havon és jégen minden másképp működik. Aki túl gyorsan megy, vagy nem figyel oda eléggé, annak nem marad elég ideje cselekedni.

Vegyük számításba, hogy a megálláshoz szükséges távolság extrém esetben akár 6-8 szoros is lehet ilyenkor ahhoz képest, amit száraz útviszonyok között megszoktunk. Itt muszáj elmondani még két dolgot: az első, hogy sokkal türelmesebbnek kell lennünk az utakon, mint általában. Sok sofőr nem olyan gyakorlott és magabiztos, meglehet majd, hogy úgy érezzük, túlzott óvatossággal közlekedik. Ilyen nincs, mint ahogyan indokolatlan lassú hajtás sincsen szerintem. Az okos vezető úgy közlekedik, ahogyan biztonságosnak érzi, tartsuk ezt tiszteletben.

Ha fogyóban az üzemanyag és kemény a fagy, lesz ne mulass!

A másik hozzáfűznivaló inkább csak jó tanács: számoljunk sokkal hosszabb menetidővel ilyenkor!

Aki pedig végképp elbizonytalanodott, hogy megéri-e megpróbálni ilyenkor a Kiscelli utca lejtőjét, az inkább váltson jegyet és menjen le busszal, azon csak kapaszkodni kell.

4- Hosszabb utakon, városon kívül

Ki ne emlékezne még arra bizonyos március idusára, amikor a tavaszváró autósok brutális hóviharral szembesültek. Sokan éjszakáztak az utakon, szinte étlen szomjan. Tudjuk, át kell ülni másik kocsiba, ha baj van, de azért jobb lenne megelőzni az ilyesmit.

Első körben, ha messzebbre kell mennünk, akkor tájékozódjunk a helyi útviszonyokról. Emlékszem mennyire vártam gyerekkoromban azt a péntek estét, amikor édesanyám után mentünk (volna) apámmal Zalakarosra. Imádtam autózni és alig vártam, hogy induljunk végre, de sajnos (szerencsére) apám úgy döntött, hogy a nagy havazás miatt otthon maradunk. Elmondhatatlanul szomorú voltam, de ma már én is így döntenék – nem éri meg a kockázat.

Ezt inkább a lámpa melege olvasztotta le :(

Visszatérve, ha lakott területen kívülre merészkedünk, mindig készüljünk megfelelő mennyiségű üzemanyaggal. A legjobb, ha tele van tankolva a kocsi, ki tudja, meddig kell egyhelyben szobroznunk. Ha meg kell állni, akkor jól fog esni egy kis tea, vagy akár víz, ezért mindig legyen nálunk folyadék. Okosan jár el, aki egy zacskó kekszet, vagy nápolyit is csomagol, mert előfordulhat, hogy szükség lesz az energiára.

Amit nem lehet elégszer leírni az a pokróc! Igen, kell egy-két takaró is a csomagtartóba, mert a legkülönfélébb esetekben jöhet jól, amit most inkább fel sem sorolnék.

5 – Megcsúszás

Ez bárhol, bármikor bekövetkezhet, a lényeg, hogy ne érjen váratlanul, ha mégis előfordul. Erre kiváló felkészülési lehetőség van a vezetéstechnikai centrumokban, de ma már szimulátor segítségével is remekül begyakorolhatóak a mozdulatok.

Az ESP sem képes csodákra!

A lényeg egyébként az lenne, hogy el se jussunk a megcsúszásig, de sajnos az a szomorú tapasztalat, hogy nem figyelünk oda eléggé. Vegyünk például egy hosszabb egyenes útszakaszt a városon kívül. Elmélázunk és nem is vesszük észre, hogy akaratlanul is felgyorsultunk. Jön a kanyar, megpróbálunk mi is fordulni, de az autó nem követi az utasításainkat. Ilyenkor megindul a sodródás. Mondhatnám, hogy finom mozdulattal a megcsúszás irányába kormányzunk, de aki éles helyzetben találkozik a jelenséggel, azt csak a csoda menti meg attól, hogy az árokban végezze, úgyhogy ne lankadjon a figyelmünk, az egyenes szakaszokon is menjünk lassan.

6 – Hólánc

Aki hegyvidéki szakaszokon autózik, annak ismerős, hogy sok helyen – főleg külföldön – kötelező a hólánc használata, ha ez az időjárási körülmények indokolják.

Ön tett már fel hóláncot?

Na, ugye!

Tudja, melyik kerékre kell feltenni? (Minden hajtott kerékre.) Van egyáltalán önnek hólánca? (Ha nincs, akkor szerezzen be egy párat autósboltban, vagy a neten, a lényeg, hogy a kerék méretnének megfelelőt válasszon.)

Nem gyerekjáték

Nos, irány a parkoló és legalább két-három alkalommal próbáljuk meg felrögzíteni a láncot. Ez a művelet még kellemes tavaszi fuvallatban is kihívásokkal van tele, nem hogy éles helyzetben, amikor sötét van, térdig ér a hó (meg közben szakad is) és a fagyos szél hidege csontig hatol a kezünkben. Higgyék el érdemes előre gondolkodni.

Végszó

Szóval tél lett. Készítsük fel magunkat és autónkat is a megváltozott körülményekre.

És íme, érdekességként még egy videó egy viszonylag friss hólánc fejlesztésről, amely tehergépjárművek számára készült.