A Classic.com online azzal a céllal jött létre 2019-ben, hogy segítsen a gyűjtőknek rátalálni a világ különböző pontjain áruba bocsátott autóritkaságokra. Mivel pedig a veterán és gyűjtői automobilok értékét nagyban befolyásolja a kínálat és a piaci reakciók, a weboldal üzemeltetői egyfajta alapvető statisztikai áttekintést is nyújtanak az egyes márkák, modellek és modellváltozatok árának alakulásáról.

Ha rákeresünk a Lexus LFA eladások történetére, láthatjuk, hogy a weboldal indítása óta a kupé huszonhat példányát kínálták fel eladásra nyilvánosan hozzáférhető formában (a statisztika nem csalhatatlan, a listában nem szerepel például ez a szemkápráztatóan csillogó példány, de irányadónak megállja a helyét.) Az is jól látható, hogy a mindössze két éven át, félezer példányban gyártott típus értéke határozottan emelkedett az évek során: míg 2019-ben 352 ezer dollárért, azaz az eredeti vételárnak névlegesen megfelelő összegért cserélt gazdát egy LFA, három évvel később már 845 ezer dollárt fizettek az autó egy példányért.

Egészen más régiókban mozog az 560 helyett 571 lóerős csúcsteljesítményű, módosított futóművű, sebességváltójú és aerodinamikájú Nürburgring-kivitelek ára. A mindössze hatvannégy példányban gyártott széria értéke az elmúlt négy évben 885 ezer dollárról egészen lélegzetelállító 1,625 millió dollárra kúszott fel. Ez utóbbi nem egyszeri anomália volt: három olyan autóról is tudunk, amikért legalább 1,6 milliót adtak online, illetve személyes részvételű árverésen.

Idén nyáron viszont az alapmodell is áttört egy lélektani plafont. Az augusztus 17. és 19. között, a kaliforniai Monterey-ben megrendezett árverésen először fizettek többet egymillió dollárnál egy alapkivitelű Lexus LFA-ért. Nem is kevéssel többet: az autó 1 105 000 dollárért, azaz 408 millió forintért cserélt gazdát.

A Whitest White fantázianevű színre fényezett autó karosszériájának vakító fehérségét sötét színű könnyűfém keréktárcsák és a karbon-kerámia fékrendszer piros féknyergei ellenpontozzák. Az utastér minden pontja piros, a tetőkárpittól az ajtókon át a szőnyegekig. Kivételt képez ez alól a műszerfal felső felülete, amely fekete bőrborítást kapott, a víztiszta lakkozású szénszálas panelek, illetve az ülések. Ez utóbbiakat hófehér bőrbe kötötték; szintén fehérek a szénszálas kormány bőrözött szegmensei, valamint az ajtóbehúzók.

Kétségtelenül lenyűgöző és váratlanul ízléses a színösszeállítás, az ötszáz darabos széria középső harmadában, száznyolcvannyolcadikként gyártott Lexus LFA azonban nem ezért érhetett el ilyen csillagászati összeget, hanem azért, mert szemmel láthatóan soha nem használták. A száguldásra született szupersportkocsi órája mindössze 47 mérföldet, azaz 76 kilométert mutat – nincs tudomásunk ennél megkíméltebb állapotú LFA-ról.

Ennek a minimális távnak az oroszlánrészét még a gyárban, az összeszerelést követő ellenőrzés során futotta meg az autó, majd miután megérkezett dél-kaliforniai otthonába, egyenesen egy klimatizált garázsba hajtottak vele, ahol az elmúlt évtizedeket töltötte. Az ülésekről és a biztonsági övek csatrészéről még a gyári védőfóliázást sem távolították el. Noha az eredeti tulajdonos életre szóló, jellemformáló élménytől fosztotta meg magát azzal, hogy nem kergette meg a Lexus LFA-t, önuralma mostanra sokkalta édesebb gyümölcsöt termett, amelyet a háromszoros ár megfizetése után most valaki más élvezhet ki.

Fotó: Rmsothebys.com