Mi a gond a dízel részecskeszűrővel?

A dízel részecskeszűrőt az emberiség jótevőjének kell tekinteni, hiszen azon részecsketartományt, melyből a motor a legtöbbet állítja elő, több, mint 90%-os hatásfokkal szűri ki. A kibocsátott részecske több összetevőből áll, de legnagyobb mennyiségben korom és hamu található benne. A részecskeszűrő feladata a korom elégetése, melyhez sajnos 500-600 °C szükséges, ha nincs katalizátor anyagunk, ami lejjebb viszi a gyulladási hőmérsékletet. Adalékokkal és katalizátorral 350°C-ig lehet lemenni, de erősen gátolt, városi és elővárosi üzemben ezt a hőmérsékletet is nehéz elérni. A motor a kipufogógáz-visszavezetés tiltásával, a tubófeltöltő szabályozásával és késői befecskendezéssel próbálja növelni a kipufogógáz-hőmérsékletét, ami viszont a motor hatásfokát csökkenti, ráadásul a késői befecskendezés miatt tüzelőanyaggal hígulhat a motorolaj, ami a motor mechanikus alkatrészeinek gyors tönkremeneteléhez vezethet. Ha a korom elégetése nem tud végbemenni, akkor a szűrő eltömődik, amit a motorvezérlő érzékel és nyomatékkorlátozást vezethet be. Ha más motorikus probléma nem állt fenn, csak a vezetési stílus és a használati mód miatt nem tudott regenerálni a DPF, akkor tisztítással orvosolható a probléma. Ha sérül a szűrő, akkor menthetetlen, újat kell venni.

Ezek a problémák az emberiség jótevőjéből a modern dízelek tulajdonosainak rémálmává tették a DPF-et, így kellenek azok a módszerek, amikkel a kipufogógáz hőmérsékletét jó hatásfokkal, széles üzemi tartományban lehet növelni.

Milyen módszert alkalmaz a Ford?

A Ford a nagy lökettérfogatú motorjainál alkalmazza a dízel párologtató rendszerét, ami a kipufogócsőbe dízel tüzelőanyagot párologtat, amit egy oxidációs katalizátoron „eléget”, így hőt termel a DPF előtt. Az ötlet a késői befecskendezésből eredhet, hiszen olyankor sem az égéstérben oxidálódik a későn befecskendezett tüzelőanyag, hanem a kipufogóban.  Az autós szlengben „5. befecskendezőnek” nevezett párologtató közvetlenül a kipufogócsőbe juttatja a tüzelőanyagot, így nem okoz problémát az olaj hígulása az üzemeltetés során. A motorikus intézkedésekre sincs szükség, így amikor nincs regeneráció, akkor a motor jobb hatásfokú lehet, ezáltal kisebb tüzelőanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás érhető el.

A rendszer az állófűtésekből lehet ismerős, hiszen ugyanaz az Eberschpaecher adagoló és párologtató található meg benne. Az adagoló pumpa egy izzógyertyára fecskendezi a tüzelőanyagot, ahol elpárologva jut be a kipufogórendszerbe. A második oxidációs katalizátoron elég, így fűti fel a kipufogógázt, hogy a regeneráció végbemessen.

A rendszer hátránya, hogy a hosszú ideig használatlan maradt párologtató sok szennyeződést kaphat a nyers kipufogógázból. A lerakódásoktól megszorulhat a befecskendező vagy a párologtató.

Ha DPF-eltömődést tapasztalunk ezeknél a modelleknél, akkor a legtöbb esetben a dízel párologtató körül kell a hibát keresni. A pótalkatrész kapható, de csak gyáriban.

Mit tehet a tulajdonos?

Az első a megelőzés: ha csak kis távolságokat teszünk meg minden nap, akkor meg kell érteni, hogy nem feltétlen dízelmotor autóban kell gondolkodni. Ha mégis azt választjuk, akkor gondoskodni kell arról, hogy legalább heti rendszerességgel nagyobb távolságot tegyünk meg vele (min. 30-40 km nagy terhelésű üzem), hogy a DPF regeneráció könnyen végbemenjen. A karbantartás során ügyeljünk rá, hogy az autószerelő a járműnek megfelelő motorolajat használja, hiszen a hamutartalom is befolyásolja a szűrő élettartamát.