Az Európai Unió két irányelvvel rendezi a fogyatékossággal élők határokon átnyúló mozgását: az egyik egy új európai fogyatékossági kártyát, a másik egy korszerűsített európai parkolási kártyát hoz létre. A cél, hogy a fogyatékossági státuszt és az ahhoz kapcsolódó kedvezményeket egy másik tagállamban is automatikusan elismerjék, így az érintettek ugyanazokat a feltételeket kapják, mint a meglátogatott ország saját polgárai. Fontos ugyanakkor, hogy az új rendszer nem egységesíti magát a fogyatékossági minősítést, és nem hoz létre egységes európai kedvezményrendszert sem: azt, hogy ki jogosult kártyára, továbbra is a tagállamok döntik el saját szabályaik szerint, és a konkrét parkolási és egyéb kedvezmények is országonként eltérhetnek. Az unió a kártyák formátumát és kölcsönös elismerését egységesíti.

Az autósokat leginkább érintő elem a parkolási kártya. Ez igazolja majd a mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolóhelyek és feltételek igénybevételének jogát, az unió minden tagállamában egységesen. A kártyák QR-kódot és egyéb digitális biztonsági elemeket is tartalmaznak majd, amelyek célja a hamisítás és a jogosulatlan használat visszaszorítása. Az uniós szabályozás támogatja a digitális megoldások alkalmazását, a parkolási kártya fizikai változata azonban továbbra is kötelező elem marad, és azt a jármű első szélvédője mögött, jól láthatóan kell elhelyezni. Az egységes formátum nemcsak az utazóknak jelenthet előnyt, hanem az ellenőrzést végző hatóságoknak is: a QR-kóddal és digitális biztonsági elemekkel ellátott kártyák megkönnyíthetik a külföldi igazolványok hitelességének ellenőrzését.

Az egységes európai parkolási kártya célja, hogy a mozgáskorlátozott autósok jogosultságait minden uniós tagállamban könnyebben és egyértelműbben ismerjék el. (Forrás: AI generált illusztráció)

A fogyatékossági kártya ezzel szemben a fogyatékossági státusz általános igazolásaként szolgál, és a parkoláson túli kedvezményekre jogosít: a tömegközlekedésben, kulturális rendezvényeken, múzeumokban, szabadidős és sportlétesítményekben járó ingyenes vagy kedvezményes belépésre, elsőbbségi hozzáférésre, illetve személyi segítségnyújtásra. Ez a kártya a nemzeti fogyatékossági igazolványokat nem váltja le, hanem kiegészíti, vagyis a tagállami rendszerek a saját feltételeik szerint továbbra is működnek.

A nemzetközi jogalkotási folyamat már lezárult. Az Európai Bizottság 2023 szeptemberében terjesztette elő a javaslatot, amelyet az Európai Parlament 2024 szeptemberében, az Európai Tanács pedig 2024 októberében hagyott jóvá; az irányelvek 2024 decemberében léptek hatályba. A tagállamoknak innen számítva 30 hónapjuk van a hazai jogszabályok megalkotására és 42 hónapjuk a tényleges alkalmazásra. A kezdeményezés a 2016 óta nyolc uniós országban futó kísérleti programra épül.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

A hazai parkolási igazolványt jelenleg a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) kormányrendelet szabályozza. Az igazolvány birtokában a jogosult vagy az őt szállító jármű vezetője számos kedvezményt vehet igénybe: ingyenesen várakozhat a fizetős övezetekben, megállhat olyan helyeken is, ahol azt egyébként tábla tiltja, és behajthat a gyalogos övezetekbe. Az új uniós kártya bevezetésével ez a nemzeti igazolvány a jelek szerint kivezetésre kerül (bár ez egyelőre nem nyert megerősítést), helyét az egységes európai dokumentum veszi át, miközben a jogosultság megállapítása továbbra is tagállami — vagyis magyar — hatáskörben marad.

A változás kétirányú: a magyar jogosultaknak külföldön is gond nélkül kell majd érvényesülnie a kártyájuknak, a Magyarországra látogató külföldi mozgáskorlátozottak igazolványát pedig a hazai hatóságok egységes formátumban tudják ellenőrizni. Mindez akkor lesz igazán releváns, ha figyelembe vesszük, hogy a jogosulatlan parkolás itthon sem olcsó mulatság: a mozgáskorlátozott helyek szabálytalan elfoglalásáért a bírság a feljelentés nyomán induló eljárásban akár 156 ezer forintra is rúghat, ahogy arról az Autószektor korábban részletesen beszámolt. A digitális formátum kérdése is fontos: a hazai közterületi parkolás gyorsuló digitalizációjáról szóló korábbi anyagunk jól mutatja, milyen technológiai környezetbe érkezik majd az új kártya. A háttérben pedig egy szélesebb tendencia húzódik: a hazai parkolási szabályozás több eleme is külföldi mintára formálódott, amire jó példa a kizárólagos lakossági parkolás intézménye.

Az új rendszer tehát nem a kedvezmények mértékén változtat elsősorban, hanem azok kölcsönös elismerését teszi automatikussá. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy egy magyar mozgáskorlátozott autósnak egy horvátországi nyaralás vagy egy ausztriai utazás előtt már nem kell külön utánajárnia annak, hogy a helyi hatóságok miként kezelik a magyar igazolványt. Hogy mindebből Magyarországon pontosan mi és milyen ütemben valósul meg, az a hazai jogszabályi átültetéstől függ majd.

Fogalmak: Európai fogyatékossági kártya (European Disability Card): uniós szinten egységes igazolvány, amely a fogyatékossági státuszt és az ahhoz kötődő kedvezményeket minden tagállamban elismerteti; a nemzeti kártyákat kiegészíti. Európai parkolási kártya (European Parking Card): a mozgáskorlátozottak parkolási jogosultságát igazoló, QR-kóddal és digitális biztonsági elemekkel ellátott uniós kártya, amely felváltja a nemzeti parkolási igazolványokat. Irányelv (directive): uniós jogi aktus, amelyet a tagállamoknak meghatározott határidőn belül saját jogszabályaikba kell átültetniük.

Források: Európai Bizottság – European Disability Card and European Parking Card for persons with disabilities; az Európai Parlament és az Európai Tanács 2024/2841 és 2024/2842 irányelvei (EUR-Lex); 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról; az Autószektor korábbi parkolási és közlekedési témájú cikkei.