1916: a gyárban elkészült az ötszázadik motor.

Ötszáznyolc ember életrajza kapott helyet A győri Magyar Waggon-és Gépgyár mérnöki-művezetői-tisztviselői lexikona című kötetemben, célom az volt, hogy emléket állítsanak azoknak, akik megalapozták Győr és a magyar ipari kultúrát – mondta el portálunknak a szerző. Biczó Zalán a Széchenyi István Egyetem jogi könyvtárát vezeti, s történészi-kutatói alaposságáról nem először győzi meg az olvasót. Nem száraz lexikont készített, mindenkit beágyaz a saját korába, az utókor pedig számtalan érdekesség között böngészhet.

Lássunk ezek közül néhányat Biczó Zalán könyve alapján:

Ferdinand Porsche, akinek nevét ma sportautó őrzi, s a világ járműgyártásának örökös tagja például a győri gyár külső konzulense volt. Akkoriban éppen a Wiener-Neustadti Österrechische Daimler-Motoren Geselschaft műszaki igazgatója volt, amikor kapcsolatba került az 1896-ban részvénykibocsátás útján létrehozott Magyar Waggon- és Gépgyárral. Nem is vártak sokat az együttműködéssel, 1907-től elkezdték gyártani Győrben a Daimler rendszerű teher- és bérkocsikat. A gyártás jogát a magyar korona országainak területére kapta meg a győri gyár, amely akkoriban vonzotta a külföldi mérnököket. Igazi multinacionális vállalatként működött, soraiban cseh, morva, osztrák és német mérnökök tucatja volt. Érdekesség, hogy a hivatalos munka nyelve a német volt a Magyar Waggon- és Gépgyárban. A vagont akkoriban dupla w-vel és dupla g-vel írták, s ha már történeti hűség, kövessük a cég nevében mi is a korabeli írásmódot.

Autó alvázszerelde 1914-ben

De itt dolgozott a magyar mérnökök krémje is. Csonka János hetente járt Győrbe, miután a waggongyárban készültek híres postaautói. A Phönix sorozatgyártását maga felügyelte, figyelme a motorok beszereléséig kiterjedt mindenre.

Ebben az időben – derül ki Biczó Zalán könyvéből, a motor- és autógyártás csupán egyetlen csarnokban kapott helyet. A fő profilt az acélszerkezetek, hidak, vasúti vagonok, lokomobilok gyártása jelentette.

Nézzük, milyen érdekes személyiségfek dolgoztak még a waggongyárban, akik természetesen a könyvben is szerepelnek.

Bartholomäi Gusztáv, a würtenbergi Stuttgart város polgára. Polgári iskolái elvégzése után mérnöki diplomát kapott Németországban. A Daimler Motorgyárban üzemmérnök, majd 1910. március 1-jétől a győri vagongyár automobil osztályának főmérnöke, a gépkocsi osztály főnöke.

A kötet borítója

Hoffmann Adolf: A győri vagongyár szolgálatába lépett 1900. szeptember 1-jén mint a műhelyosztály főnöke. 1911. március 24-ig dolgozott Győrben, 1914-1918 között az aradi vagongyár igazgatója lett. Az első világháború után visszatért Győrbe és a vagongyár igazgatója lett. 1918. november 1-jétől műszaki igazgató, az alapszabályok értelmében igazgatói címmel ellátva mint üzletvezető jogosult cégjegyzőként is szerepelni. Cégvezető-főmérnökként 1921. január 30-án az ETO ügyvezető elnökének választották meg Csiffáry Mátyással együtt

Koroknay Gyula: Gépészmérnök a vagongyárban, ahol Tlaskál vezérkari százados segítségével elkészítette a világ legelső benzinmotoros, mechanikus összkerékhajtású és kormányzású járművét. Ezzel a teljesítménnyel nem csak a teherautóknál, hanem a személykocsik között is elsők lettek 1904-ben.

Grand személygépkocsi alváz 1914

Lehner Ferenc: Gépészmérnöki diplomát szerzett. Szerkesztési mérnök a semmeringi vagongyárban Bécsben, majd 1900. július 1-jétől a győri vagongyárban dolgozott. 1921. október 6-iki igazgatósági ülésen a vagontervező osztály főnökeként igazgatóhelyettes lett.  Franz Lehner néven 1929-ben kiadott német nyelvű alapvető munkája: Der Neuzeitliche Waggonbau von der Vorberechnung bis zur Inbetriebnahme. Berlin, 1929.

Martin Tamás János: 1904-1911 között a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-nél munkálkodott mint a hídépítési és vasszerkezeti osztály vezető főmérnöke. Száznál is több vasúti és közúti hidat létesített, nemcsak Magyarország területén, hanem Szerbiában, Boszniában, Bulgáriában, sőt még a Fekete-tengernél is. Szerbiában mintegy 100 hidat tervezett és épített, melyek a szerbeknél szabványtervek lettek. Győri tartózkodása idején (1908. augusztusában) egy technikai bravúr végrehajtásával elismerést és a nagyközönség csodálatát is elérte. A régi Rábca-meder felett épült 40 méter nyílású hidat teljes egészében, tehát szétbontás nélkül vitette át a régi helyéről a vízen szállítva az új Rábca-meder felett kijelölt helyére. A szaklapok és az egész világ sajtója ismertette a szenzációs eredményt.

Vadas József: Leszerelése után, 1937-ben került Győrbe, 1937. február 15-től a vagongyár műszaki tisztviselője lett. 1938 októberében nősült meg.  Később a repülőgépüzem-részlegének üzemvezetője, 1952-től főmérnöke lett. Az 1956-os forradalom alatt gyakorlatilag ő irányította a gyárat mint ideiglenesen megbízott igazgató, Lakatos Albert november 2-i felmentésétől és Győrffy József decemberi megválasztásáig. Beválasztották a vagongyár munkástanácsába, majd a vagongyári igazgatótanácsba is. Irányítása alatt a vagongyár támogatta Szigethy Attilát.

Az automobil szerelőműhelyének tablója 1939-ből. Fotók forrása: A győri Magyar Waggon- és Gépgyár mérnöki-művezetői-tisztviselői lexikona - a szerző engedélyével.

Az 1956. november 4-iki orosz beavatkozás után többször tárgyalt az orosz katonai parancsnoksággal a munka felvételének feltételeiről. 1957. április 1-jétől közbiztonsági őrizetbe helyezték, április 24-étől előzetes letartóztatásba került. A „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel” volt a koholt vád ellene. 1958. május 30-án a Győr Megyei Bíróság 5 év szabadságvesztésre, a Legfelsőbb Bíróság 8 év börtönbüntetésre ítélte. (A Gy. M. B. Nb. 5/58. sz. ítéletével 5 év börtönre ítélték, majd az LB Nbf 58/1958. sz. ítéletével 8 évre súlyosbította.) 1962. április 5-én szabadult a Budapesti Országos Börtönből. 1962. május 15-étől 1970. szeptember 30-áig gépésztervezőként dolgozott a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál.

A könyvben bemutatott 508 személy közül mindössze 78 győri születésű – mondja a szerző. - Sokan érkeztek az iparosodott területekről Ausztriából, Németországból, Csehországból, Morvaországból, Sziléziából, de jöttek Angliából, Olaszországból és Litvániából is szakemberek

A könyv a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kiadásában jelent meg.