Éppen most hallottam a rádióban, hogy pálmafás óceánpartjairól híres Hawaii-on is mínusz 7 fokot mértek tegnap. Hát ők erre biztosan nem voltak felkészülve, de remélem kapható már hawaii mintás télikabát. Itthon is kapunk hideget-meleget, de sajnos az előrejelzések szerint az előbbi fog érvényesülni és jövő héttől beköszönnek a mínuszok.

Nemrégiben, amikor első jeleit mutatta a tél, már foglalkoztunk a téli abroncsok lelkivilágával, és az ilyenkor gyakran előforduló akkumulátor halállal is részletesen. De messze nem tekinthetjük magunkat felkészültnek, ha csupán az abroncsokat téliesítettük az autónkon. A lehűlés számos egyéb kérdést vet fel, amikhez alkalmazkodnunk kell.

Meglepetések helyett

Egy fagyos éjszaka után, az utcán parkoló autónk is tartogathat meglepetéseket. Ismerős az a mozdulat, amikor lezserül a kilincsért nyúlunk, aztán a kilincs jön, az ajtó marad. Szóval befagyott az ajtó. Miért van ez?

A járművek ajtajain (csakúgy mint a lakás nyílászáróin) van körben két hosszanti gumiágy, amelyek egymásnak nyomódva megakadályozzák, hogy az utastérbe kívülről bármi könnyedén bejusson. Ezért nem folyik be a víz, és nem húz be a menetszél. Hivatalosan tömítőkeretnek, a szakzsargonban kédernek nevezik ezeket a gumicsíkokat. 

Mivel gumiból készülnek, öregszenek: az idő során kiszáradnak, veszítenek rugalmasságukból és szigetelő képességükből. (Ugyanez a jelenség figyelhető meg az öregedő gumiabroncsoknál is.) Az öregedés során a kéder felszínén kisebb repedések keletkeznek, amelyekben megmarad a víz, ha kicsapódik a pára. A víz megfagyva egymáshoz „ragasztja” az ajtót és keretét. Teszi mindezt jó nagy felületen, úgyhogy nem csoda, ha nem tudjuk kinyitni az ajtót.

Megelőzés

A fenti kellemetlen meglepetés azonban könnyen elkerülhető. A nagyáruházak autós osztályán, autósboltokban kaphatóak az egyszerű szilikon sprayek. Nyissuk ki az ajtókat, fogjunk egy rongyot. A szórófejjel próbáljunk a kéder vonalában haladva, kis mennyiséget egyenletesen feljuttatni a gumicsíkokra. Ez nem könnyű, mert spriccelünk mindenhová, de ekkor kap szerepet a rongy, amellyel a felesleget eltávolíthatjuk, a kéderen pedig elkenhetjük az anyagot. A csomagtér ajtaját se hagyjuk ki!

Vásár után okos a gazda

Ha ezt elmulasztottuk (most még nem késő!) és az ajtó nem nyílik, akkor véletlenül se kezdjünk az ajtó vad húzgálásába, mert a végén még sikerül. Csak az lesz a baj, hogy nem a jég enged majd a szorításából, hanem a kédert tépjük darabokra. Egy átlagos autónál is ötszámjegyű az összeg amit fizetni kell egy ilyen kéderért, és lehet hogy egyből kettő kell majd. (A szerelés és a vesződség egyéb költségeit most hagyjuk is.)

Ha nem nyílik az ajtó, akkor próbáljunk másik ajtón bejutni az utastérbe, a fagyott oldal meg majd kiolvad valamikor, és akkor majd azt (is) le tudjuk kezelni az előbb leírt módszerrel.

Még a zárral sem tudtam megküzdeni, nemhogy az ajtóval

Igen, a zár is be tud fagyni. Akinek nem távirányítós a kocsija (mármint a zárak), az könnyen belefuthat a befagyott zár problémájába. A kereskedelem erre is kínál megoldást, többfajta változatban kaphatóak a zár jégmentesítők, zárolajzók. Ezek is spray formában kaphatóak, szórófejük pedig úgy van kialakítva, hogy az a legtöbb zárba beleilleszthető, így az anyag a zárszerkezet belsejébe juttatható.

A beszerzés után a legfontosabb jó tanács most következik: ezt a spray-t ne a kocsiban tároljuk, különben úgy járunk mintha a sivatagban egy hideg sörhöz nem lenne nyitónk. Ezek a sprayek kis méretűek, zsebben, vagy táskában remekül elférnek, hordjuk inkább ott.

Mivel csak jövő héten nézünk bele mélyebben a mínuszokba, így az "Anyukám is érteni fogja!" rovatunk kedden további tanácsokkal jelentkezik a témában. Addig is óvatosan!