Idén év elején lett esedékes hőn szeretett W210-es Mercedes-em időszakos karbantartása. Az olajcsere periódus 20 ezer kilométer lenne elvileg, de én néhány éve már inkább 15 ezrenként cseréltetem a motorolajat és szűrőjét, meg persze légszűrőt és gázolajszűrőt is. (Ha már csináljuk, akkor pollenszűrőt is.)

Aki orvoshoz megy, beteg lesz

5 évvel ezelőtt is kapott egy újat, ez az akkor kiszerelt, minden jel szerint 9 évet használt szívósor. (Most nem volt ennyire vészes)

Most sajnos összeírtam még néhány hibát, amit használat során tapasztaltam. Ezek között volt egy olajfolyás, ami a tippem szerint az olajhűtő tömítései miatt volt. Így is lett, nekiálltak hát szétszedni. Az olajhűtő szereléséhez ebben az autóban elég sokat kell bontani, le kell venni a szívósort is. Ekkor jött a szervizből a nagyon kellemetlen telefon: azt javasolják, hogy cseréljük ki a szívósort, mert nagyon el van kopva.

Mi az a szívósor?

A dízelmotorok már egy jó ideje tartalmazzák ezt a speciálisan kialakított alkatrészt. A turbófeltöltő által összesűrített levegő a motor felé áramlik. Ennek a levegőnek az elosztásáról és a hengerekbe jutásáról gondoskodik a szívósor. Tulajdonképpen egy műanyag öntvényről beszélünk, ami egy nagy csőből a hengerek számának megfelelően csinál többet. Sőt.

Így néz ki új korában (soros, 5 hengeres motorhoz)

Környezetvédelmi, üzemanyag takarékossági és nem utolsó sorban teljesítménynövelő hatása miatt minden henger felé nem egy, hanem két levegőjárat fut. Az egyik „sima” cső, a másik ágat viszont egy csappantyúval el lehet zárni.

Jellemzően alapjáraton, illetve alacsonyabb fordulatszám tartományokban az említett fojtószelep zárva van, tehát csak az 1-es ágon áramlik a levegő. Ez a henger felső részének egyik oldalán juttat be levegőt, így a levegő áramlása a hengerben örvénylő lesz, jobb égést biztosítva ezzel.

A levegő áramlási irányai nyitott, illetve zárt fojtószelepnél

A gázpedál lenyomásának, illetve a fordulatszám függvényében a 2-es ág fojtószelepét egy mechanikán keresztül elektromos léptetőmotor nyitja és zárja. A hangsúly most a mechanikán van.

Mozog, tehát kopik

A szívósor szelepei majdnem minden egyes gázadáskor akcióba lépnek, és ha ez még nem lenne elég, az áramlás akkor is terheli a csappantyúkat, amikor azok zárva vannak. A legtöbb esetben a szívósor minden része műanyagból készül, mert ez olcsó és könnyű anyag.

A régi szívósorommal próbálom demonstrálni a nyitott fázist...

A lapátok egy tengelyen képesek elfordulni. Abban a pillanatban, ahogy a tengely és furata nem zárnak megfelelően, oda nem illő levegőt fog átereszteni a nyílás. Felborul a szabályzás, mindent negatív irányban fog befolyásolni, sőt az így keletkező nyílásokon a "trutyi" kifelé is megindul a rendszerből.

Áramlik, tehát szennyeződik (Milyen "trutyi"?)

Szintén a környezetvédelmi irányelvek hívták életre a kipufogógáz visszavezető szelepeket. Az EGR szelep elsődleges feladata a nitrogénoxidok kibocsátásának csökkentése. A motor üzemi hőmérsékletének gyorsabb elérése (a meleg gázok visszavezetésével) már csak járulékos jó dolog.

...és a zártat.

Azzal, hogy a kipufogóból vezetünk vissza gázt, egy csomó korom is bekerül a szívósorba. Ez és a motor karterből származó olajpárás levegővel keveredik. Utóbbi a szívósor felületét mindig olajjal nedvesíti, amely remek tapadási felületet biztosít a kipufogóból érkező koromszemcséknek. A fenti képeken két jól kivehető a vastagon lerakódott szennyeződés.

Amelyik szemcse nem esik csapdába a szívósor falán, az persze eljut a motorba, de előtte még pluszban koptatja a lapátokat. A nyitott szelepeket ábrázoló képen jól látható, hogy a lapátok már jócskán kopottak, amitől tengelyirányban jelentősen elmozdulnak.

Ami a szívósorba kerül, az megy a motorba

Semmi sem állja útját azoknak a dolgoknak, amik a szívósorba kerültek. Itt már nincsen szűrő, ami megfogná a szennyeződéseket. Éppen ezért jelent fokozott kockázatot, hogy ha kopott szívósorral járunk. A műanyag tengelyek és a rajtuk lévő műanyag szelepek idővel annyira megkopnak, hogy fennáll a veszélye annak, hogy bekövetkezik a legrosszabb: a lapát a tengelyről letörik és egy pillanat múlva már a motor égésterében van.

Jön a dugattyú

A következő pillanatban a felfelé mozgó dugattyú a letört darabkát a hengerfejhez préseli, törnek a szelepek, deformálódhat a dugattyú, megszűnik a kompresszió és jöhet a motorgenerál. (Persze nem törvényszerű, hogy a leírt legrosszabb eseménysor következik be, de azért elég nagy rá az esély, hogy a motorunk nem fogja szeretni az „idegen testet”.)

Javítás, megelőzés, alternatívák

Az én autómon 5 éve cseréltettem szívósort, tényleg életveszélyes állapotban volt. Azzal nyugtattam magam, hogy az én nyugis tempómban vezetve ez most már kitart, amíg csak akarom. Nem így lett. 2013-ban 130.000,- Ft-ba került a gyári szívósor, ez most 166.000,- Ft.

A szívósor bemeneti nyílása. Közvetlenül az EGR szelep után vagyunk, látszik a vastag olajsár réteg.

Felmerült, hogy létezik belőle kínai utángyártott, de mondtam – nagyon helyeselt a szerviz –hogy szóba sem jöhet! ’13-ban más alternatívát is ajánlottak: a mozgó alkatrészek eltávolításával megszüntethető a töréses motorpusztítás kockázata. Ezt a garázsnyelv ledugózásnak hívja, tehát minden funkcióját elveszíti a szívósor, mintha nem is lenne.

Hát ez meglehetősen olcsóbb megoldás lett volna, de ugyanúgy, mint a részecskeszűrők kiiktatása, a szívósor ilyen átalakítása is engedélyköteles művelet lenne, amit viszont soha nem engedélyeznének, mert a jármű környezetvédelmi mutatói romlanának. Magyarul illegális lenne a beavatkozás.

Megelőzés nincs, legfeljebb ha tudjuk, hogy bármit is teszünk, tönkre fog menni, ezért előre spóroljunk a javításra, vagy még időben adjuk el a kocsit. Nekem 5 év alatt 110.000 km ment az autómba, ezt teljesítette a gyári szívósor. Vannak modellek, ahol kb. ekkora futásteljesítmény után elő is van írva a szívósor cseréje.

Hogy mennyire szívóág a szívósor, azt ezek után mindenki döntse el maga, csak gondoltam szólok. Ha turbódízel autóval jár, a következő szerviznél nézesse át!