A nemzeti fejlesztési miniszter korszakalkotó, 21. századi fejlesztésnek nevezte a beruházást. Seszták Miklós hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nemcsak választ ad a légiforgalmi irányítás és a légiközlekedés kihívásaira, hanem úttörőnek is számít. A feladatokat egyelőre még a repülőtéren lévő toronyból látják el, a HungaroControl központjában most átadott központot kényszerhelyzetben használják majd. A teljes átálláshoz további fejlesztésekre van szükség, amelyek már tervben vannak.



Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson elmondta, hogy hét évvel ezelőtt merült fel először a távvezérlésű toronyirányítás ötlete, és a 2012. decemberi áramellátási hiba miatti másfél napos leállás után döntötték el végleg, hogy szükség van a most 34 éves ferihegyi irányítótornyot kiváltó megoldásra. A terembe 14 kamera képét vezették be, a 360 fokos, élő képeken a radarinformációk is elérhetők, három kamera képe nagyítható és infravörös technológiával is felszerelt, így rossz látási viszonyok között is megjeleníti a gépeket.

Ekkora méretű repülőtéren a világon ez az első ilyen távvezérlésű toronyirányító központ. A kivitelezéshez kanadai modellt vettek alapul, kanadai beszállítót és szakmai partnert választottak. Az 1,8 milliárd forintos beruházás során kamerákat telepítettek, felújították a radarokat, valamint összeillesztették a radarinformációkat a kameraképekkel.



A ferihegyi toronyból a légiforgalmi irányítók adnak az induló gépeknek engedélyt a hajtómű indítására, majd a gurulóutakon a futópályához irányítják a gépeket, mielőtt megadnák a felszállási engedélyt. Az érkező gépek tőlük kapják meg a leszállási engedélyt és az irányítást a parkolási helyre.

A százszázalékos állami tulajdonban lévő HungaroControl 2016-ban Magyarország légterében kétszáz irányítóval az előző évihez képest mintegy 4 százalékkal több, 817 ezer repülőgépet irányított.