Szerző: Dr. Lukács Pál

A magyar lakosság nem környezettudatos, inkább átadja a nála keletkező autóroncsot az arra engedéllyel nem rendelkező, a legális átvevőknél többet fizetni tudó zugbontóknak, illegális hulladékkezelőknek, mintsem attól a jogszabályoknak megfelelő módon válna meg.

Az elmúlt év végén megszületett az új Roncsautós Kormányrendelet, amely elsősorban a bontott alkatrészek oldaláról próbálja keretek közé szorítani a folyamatot. Nem új gondolatok ezek, hiszen a terület már korábban is miniszteri rendeletekkel volt szabályozva, sőt korábban már önálló magyar szabvány is rendelkezett a bontott alkatrészek színkódolásáról, minősítésének menetéről.

Jó megtanultuk azonban, hogy minden egyes jogszabály annyit ér, amennyit annak végrehajtásába/végrehajtatásába fektetnek…

Mit sem ér a legjobb szándék, a legtökéletesebb szabályozás, ha hiányzik az összehangolt végrehajtás.

Mi hiányzik? Elsősorban az eltökélt jogalkalmazói szándék. Nincs kijelölt és felhatalmazott vezető szervezet a rendszerben, aki a hatósági oldalról maga alá gyűjthetné a többieket.

Sajnos mind a Környezetvédelmi Hatóság, mind a Nemzeti Közlekedési Hatóság a mai magyar jogalkalmazói rendszerben kellően eszköztelen az ebben való közreműködésre, önállóan ugyanez mondható el a munkavédelmi és a fogyasztóvédelmi szervezetekről is. Esélytelenek önmagukban a közterület felügyeletek is.

Aki ebben felléphetne az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, aki egy személyben több oldalról is vizsgálódhatna ebben a szegmensben. Egyrészt ellenőrizhetné a legális foglalkoztatást, a számla- és garanciaadás megfelelőségét, illetve magát a vállalkozást is a jogszabályok betartása oldaláról. Másrészt vizsgálhatná a kibontott alkatrészek megfelelő minősítését is, hiszen ha egy bontott darabot eladnak, az a minősítés eredményét tartalmazó műbizonylat nélkül nem más, mint egy darab hulladék, amellyel való bármilyen tevékenység viszont már fémkereskedelmi engedélyhez kötött…

Magyarország évek óta olyan jelentéseket készít és nyújt át az EU-nak, amelyben csak a bontásra kerülő járművek kis hányadáról – kevesebb, mint egy harmadáról – tud hitelt érdemlően beszámolni. Évek óta csökken a legális kezelést alátámasztó, kiadott bontási-átvételi igazolások darabszáma – tavaly már bőven kevesebb, mint 20.000 darabot adtak ki -, miközben évről-évre nő a járműnyilvántartásban az átmeneti kivonási kategóriába kerülő – általában fiktív lopást lezáró rendőrségi határozat nyomán ide jutó – járművek mennyisége.

2015-nek ilyen szempontból az áttörés évének kell lennie, hogy az ország elkerülje a küszöbön álló kötelezettségszegési eljárást, azért hogy az áldatlan állapotok végre rendeződjenek, a közlekedésbiztonsági és a környezetvédelmi kockázatok csökkenhessenek.