Az Audi és a német kutatócsoport 2015 elején jelentette be együttműködését. Közös céljuk, hogy mindkét fél technológiai szakértelmét egyesítve egy olyan holdjárót alkossanak, amely a Google Lunar XPRIZE űrverseny keretében eljuthat a Holdra. Az Audi 16 szakemberből álló munkacsoportja a bejelentéstől kezdve támogatja a „Part-Time Scientists” munkáját, számos műszaki területen segítve őket szaktudásukkal, optimalizálva a járművet a Hold-küldetésre. Az Audi elsősorban a quattro összkerékhajtás, a könnyűszerkezetes építés, az e-tron elektromos hajtásrendszer és a formatervezés kapcsán szerzett tapasztalataival és technológiai tudásával segíti a berlini csapatot a személyzet nélküli holdjáró kifejlesztésében.

Az elmúlt néhány hónapban az Audi szakemberei a holdjármű intelligens összkerékhajtásának vonóerő-átadásán, a forgatónyomaték elosztásán illetve a nagy teljesítményű elektronikai elemek optimalizálásán dolgoztak, felhasználva a sofőr nélküli, felügyelt vezetés területén szerzett ismereteiket a fejlesztési folyamat során. Annak érdekében, hogy növeljék a jármű stabilitását és az érintkezési felületet, a mérnökök és formatervezők megnövelték mind a teljes holdjármű, mind a kerekek méretét. A jármű tömege ugyanakkor 38 kilogrammról 30 kilogrammra csökkent az optimális anyagösszetételnek és a 3D alumínium nyomtatás alkalmazásának köszönhetően. Fejlett teszteket – például az Audi napsütést szimuláló hőkamrájában – futtattak annak érdekében, hogy a Holdon uralkodó extrém körülményeket szimulálni tudják és így vizsgálják a holdjármű alkatrészeinek tartósságát.

A Holdon négy kamera segíti az Audi lunar quattro tájékozódását. Ezeket használja az egyes anyagvizsgálatokhoz, illetve ezek készítenek részletes háromdimenziós képeket és 360 fokos panorámafotókat. Érdekes motívum lesz a képeken az Apollo 17 küldetés holdjárója, amely még mindig a Taurus-Littrow völgyben áll. ALINA, a „Part-Time Scientists” kutatócsapat leszállóegysége az 1972-es landolási hely közelében éri el a holdfelszínt, fedélzetén két Audi lunar quattro járművel. A szonda a Holdhoz vezető utat egy Falcon 9-es típushoz hasonló hordozórakétán teszi meg, teljes szállítási kapacitása pedig 100 kilogramm. Így a két holdjármű mellett a „Part-Time Scientists” csapata más partnerek kutatási felszerelését is magával viszi a Holdra. Az elmúlt években számos partnert sikerült megnyerni a program számára, így a küldetés iránti kiemelkedő tudományos érdeklődése miatt csatlakozott az egyesült államokbeli Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és a Wikipedia is.

A „Part-Time Scientists” tervei szerint az indulásra legkorábban 2017 végén kerülne sor. Előtte átfogó stresszteszteknek kell alávetniük még a két Audi lunar quattro járművet és a leszállóegységet. Ennek érdekében az elkövetkezendő néhány hónapban – néhány finomhangolással együtt - a teljes küldetés szimulációját elvégzi a csapat a Közel-Keleten.

A „Part-Time Scientists” kutatócsapata 2008 végén alakult a berlini IT-tanácsadó Robert Böhme vezetésével. A csapatot jelenleg alkotó 35 mérnök nemzetközi űrszakértőkkel együttműködve három kontinensen dolgozik azon, hogy valósággá váljon ez a küldetés a Holdra. Céljuk továbbá a lehető legnagyobb tudás és ismeretanyag összegyűjtése, amely a technológiai fejlődést és a tudományos haladást szolgálja.

A Google Lunar XPRIZE űrverseny mintegy 30 millió dollárral dotálja az egész világról résztvevő mérnököket és vállalkozókat. A győztes csapatnak egy automatizált járművet kell a Holdra juttatnia és a járművel legalább fél kilométert kell megtennie a Hold felszínén, miközben nagyfelbontású képeket továbbít a Földre. Az eredetileg 30 induló csapatból mára összesen öt vezető alakulat maradt, aki versenyben van a küldetésért a Holdra. A „Part-Time Scientists” kutatócsoport az egyetlen csapat Németországból.