Ma egy márkakereskedés arculatát pontos szabályok határozzák meg. Az arculati kézikönyvben pontos előírások szerepelnek az alkalmazandó színekről, betűtípusokról, a kereskedés külső és belső elrendezéséről. A disztribútorok hálózatfejlesztési részlege segít a megfelelő elemek beszerzésében és elhelyezésében.

 

Nem volt ez mindig így. "Általános gyakorlat volt, hogy vállalkozó kedvű fiatalemberek ellátogattak a Párizsi Autókiállításra, ahonnan valamely autómárka képviseleti jogával tértek haza. Ezek után már csak egy bankot vagy vagyonos támogatót kellett találni, és máris megnyílhatott a bemutatóterem. Általában ezek a cégek két-három évig bírtak talpon maradni". Így emlékezett vissza Granasztói Pál építész gyerekkorára. Bátyja, az 1920-as években több ilyen vállalat alapításában is részt vett. A kedvező kereskedelmi egyezményeknek köszönhetően kedvező áron lehetett francia és amerikai márkájú automobilokat importálni. 1928-ban közel 100 cégnek volt képviselete Budapesten - ezek legtöbbje eléggé rövidéletűnek bizonyult. Mindezek mögött persze az állt, hogy a hazai autópiac meglehetősen csenevész volt: 1929-ben 2576 új autó talált gazdára.

 

 

 

Nem csoda, hogy a kereskedők többféle márkával is foglalkoztak, sőt autók mellett motorok és néha más járművek is kiállításra kerültek. 1927-ben a Hahn Arthur és Társai cég, amely 1910-tól negyven éven keresztül árusította a Ford gyártmányait Budapest Belvárosában, a Kossuth Lajos utca 12 alatt nyitotta meg díszes bemutatótermét: "Minden budapesti ember ismeri ezt a valóban ragyogóan szép helyiséget, melynek másfél emeletes márvány portálja valóban egyik legszebb dísze a Kossuth Lajos uccának. Hahnék még szebbé akarják varázsolni ezt a helyiségen, és igen célszerűen rendezik be. A Ford-féle személy- és teherautókat, szántógépeket és az ipari célokra szolgáló tehervontatású Fordson traktorokat a földszinten lévő mintateremben fogják beraktározni, és ugyanitten lesz az alkatrészüzlet is, míg az irodahelyiségekül a félemeleti helyiségek fognak szolgálni".

 

A gazdasági válságot követően, az 1930-as években Magyarországon is megjelent a márkakereskedések rendszere. A Ford tulajdonában álló Ford Motor Rt a Váci út 45 alatt rendezte be a központját, míg a Magyar Fiat Automobil Rt az Aréna (ma Dózsa György) út 61 alatt építette fel főhadiszállását, míg a Mercedes-Benz a Csata utca 29 alatt székelt.

 

 

A Méray Motorkerékpárgyár Rt, amely 1932 után már csak névleg volt "gyár", s valójában árufuvarozásból élt 1934-ben megkaparintotta a német Adler képviseletét, s a Lehel utca 10 szám alatt rendezkedtek be. Majláth Mihály pedig a Lehel tér-Bulcsú és Tüzér utcák között elterülő telekkomplexumon "építette fel pompás új otthonát". 

 

 

Egy korabeli leírás hűen szemlélteti az akkori viszonyokat: "Az új Majláth ház főfrontja a Lehel térre nyílik. A 33 méter mély, trapéz alakú telket oldalain a Lehel, illetve Tüzér uccák határolják, a telek hátsó frontja 40 méterre szélesedik. A modern vonalú épület főfrontjának közepén forgóajtón át jutunk be az épületbe, ahol a földszinten, a bejárattól jobbra a DKW, balra a BMW kocsik világos, tágas mintatermeit találjuk. A hall hátsó része félkörű kiképzésben a felszerelési cikkek mintatermét fogadja be, melyhez a cég tradícióihoz híven hatalmas alkatrész-raktár csatlakozik. 

 

A háromnegyed részben az uccaszint fölé épült alagsorban tökéletesen kiépített termet taálunk a raktáron álló kocsik számára, és itt nyer elhelyezést a gépház, kovácsműhely, a Lehel uccára néző ablakaival teljesen újonnan berendezett javítóműhely, itt sorakoznak a szerelők mosdó, öltöző és étkező helyiségei is.

 

Az épület Tüzér uccai oldalán széles bejáró vezet a belső műhelyekhez. A szétágazó behajtás letérője a javítóműhelybe, az út egyenesen futó ága pedig az emelőkkel ellátott, legmodernebb felszerelésű szervizállomáshoz vezet.

Az üzletház emeleti traktusán nyernek elhelyezést az amerikai rendszerben felszerelt irodahelyiségek, a középre került főnöki szobával, az összes helyiségek áttekinthetők lesznek".

 

 

A legtöbb cég átvészelte a második világháborút, majd az 1948-as államosítások után ezek lettek a budapesti járműjavítás bástyái, az AFIT-hálózat első tagjai.