A szakmai zsargon kialakulásának nem ez a fő oka. Nem mondom, hogy az ügyfél kábítása nincs az indokok között, de itt máshol kell keresni a gyökereket. Minden szakmának vannak szakkifejezései, a terminus technicusok. Műszakilag egzakt kifejezések, és segítségükkel alkotott meghatározások. Ezek néha nagyon hosszúak, talán bonyolultak, a hétköznapi „gyorsbeszédhez” alkalmatlanok, ezért születnek rövidítések, „becenevek”. A szakzsargonban használt szavak tehát csak szűk körben ismert kifejezések, melyek szakkifejezések pótlására, egyszerűsítésére szolgálnak. Tudjuk, miről van szó, ez nem rombolja a nyelvet (ha egyáltalán van nyelvrombolás). Az viszont a szakemberektől talán elvárható, hogy tudják, mi van pontosan a kifejezések hátterében.

Német emlőkön

Szakmánk nyelve német emlőkből táplálkozott, ez a hatás mára kissé gyengült az angol előretörése miatt. A német szakkifejezések, elsősorban félrehallással, erősen torzultak és így terjedtek el. Jellegzetes példa a hátramenet Rückwärts, helyett gyakran hallott lükverc.

A kardáncsuklót, illetve tengelyt Gerolamo Cardano (1501 – 1576) nevéhez kötjük, habár a fáma szerint ezt a szerkezetet már az ókorban is ismerték. Az biztos, hogy nem gardány-csukló… Használhatóvá Robert Hook tette 1663-ban, az ő neve az angolszász világban jobban fennmaradt, mint Cardanóé.

Sokszor az eredeti névadó neve torzul: az olajteknőnek nevet adó angol mérnök, Carter úr ma már karterre, helytelenül kartel-re torzult. Használjuk a kartergáz, kartertömítés kifejezéseket. Más nyelvekben ez alig fordul elő. Nálunk megragadt.

A hengerfejtömítésre is van zsargon kifejezésünk, a hengerfejpakolás. A tömítés egyik német kifejezées a Packung, ebből lett nálunk a pakolás, a hengerfejpakolás. Ma már kiveszőben van. 

Megmaradt azonban a felni a német die Felge szóból eredően. Ma már az acélfelni, alufelni közkeletű kifejezés.  

A dízelesek világában a stekpumpa használt megnevezés. A német Steckpumpe kifejezésből származik. Képen mutatjuk meg a fajtáját.

Ma már Bosch nyomán PLD-nek nevezzük (Pumpe-Leitüng-Düse) rendszernek, illetve adagolójának.

Ehhez köthetjük a nagyon használt pumpa szavunkat és a dűzni-t is. A magyar értelmező kéziszótár a pumpát vándorszónak nevezi, melynek elterjedésében a holland nyelv volt a „tettes”.

A német eredetű dűzni sem halt még ki, a karburátorok fúvókáját nevezzük így, de más fúvókákra is használjuk.

A karburátor különösen izgalmas

Egyik szót a másikba öltve, nézzük meg honnan ered a karburátor szavunk. (Magyarul porlasztó, ez a kifejezés jó, a gázosító már „gázos”!) A karburátor szót a világ szinte minden nyelvén - nyelvükhöz igazítva - ismerik! Alapja a francia carbure, melynek jelentése karbid. Karbidon a kémiában a fémek szénnel alkotott vegyületeit értjük. Itt azonban a szénnel kapcsolatos fogalom kerül előtérbe. A tüzelőanyag kémiában a „karburálás” egy közeg (tüzelőanyag) energiatartalmának (széntartalmának) illó szénhidrogénekkel való bekeverését, dúsítását jelenti. A korai stacioner gázmotoroknál került bez a technika előtérbe.

Ha már a franciáknál vagyunk, említsük meg a sofőr szavunk eredetét. A francia chauffeur szó hangzás szerinti átvétele. Eredetileg fűtőt jelent, azt a fűtőt, aki a gőzkazánba a szenet belapátolta, illetve a gőzgépet kezelő személyt.

Bánki-Csonka karburátor

Térjünk át egy másik területre! Fejes László úr tollából született az alábbi szómagyarázat: „A defekt a magyarban német jövevényszó, amely a német defekt’hiányos, sérült’ jelentésű melléknév, illetve a Defekt ’hiba, kár, sérülés, defektus’ értelmű főnév származéka. Maga a német szó latin eredetű; adefectus ’hiba, hiány’ kifejezés megfelelője. Egyébként a latin defectusszó nyelvünkbe közvetlenül is átkerült, defektus formában ’fogyatékosság (szellemi vagy erkölcsi)’ értelemben, ami eredetileg a tudományos nyelvezetben volt használatos, valamint orvosi műszóként tartották számon. Amikor azt mondjuk, hogy defektet kaptunk, akkor járművünk gumijának sérülésére, nem megfelelő, helytelen működésére gondolunk. Egy defekt pedig azzal jár, hogy a hibát javítani kell, a jármű abroncsát bizony ki kell cserélni.”

A durrdefekt a gyors levegővesztéssel járó defekt (mert mint tudjuk, van lassú defekt is). A szó eredhet a hangutánzó szóból – durranás, de lehet, hogy a német durch Defekt származéka.

Ha ma valaki a győri Audi gyár mérnökeivel beszélget a szakmáról, jó, ha tud németül, és német motoros, autós szakzsargonul, mindezt keverve angollal, mert különben egy kukkot se ért a mondókájukból. Röpködnek a rövidítések sokszor újnémetül (értsd angolul). Szoktam beszélgetni velük, bizony nagyon elgondolkoznak, hogy amiről szó van, azt magyarul hogy is mondják. Ha nem tudják, legyintenek, hiszen nincs rá szükségük…

(Folytatjuk néhány nyelvi szörnyűséggel, így a magasnyomással és a magas felszereltségű autóval…)

Dr. Nagyszokolyai Iván

az Autótechnika főszerkesztője

(Legyen Ön is az Autótechnika előfizetője ebben az évben is! További információ http://autotechnika.hu )