Rozsda, - már a fiatalabb autóknál is szitokszó?

Régen az volt az általános tendencia, hogy csak az öreg autó ellensége a rozsdásodás. Így a fiatal (értsd, tíz év körüli) autót használók elégedetten dőlhettek hátra, hiszen zsenge, nyugati autójuk mégsem egy Zsiguli, amit, ha elhanyagolnak, akkor egyszer csak kilyukad az alja, máris kész a Flintstone család autója. Nos, nagyon meglepő, de sajnos elmúltak azok az évek, amikor az igényes autógyártók az örökkévalóságnak gyártották autóikat, és a technika bombabiztos volt, így fordulhatott elő az, hogy gyári értékeket tudó motorral hajtottak a bontóba a dicső német, vagy japán kocsik, amiknek végét vagy egy roncsprémium akció, vagy a rozsda pecsételte meg. Manapság meg? Nem a mérnökök fektetik a szabályokat, hanem a sales, és marketing osztály határozza meg az irányt, és kinek lenne érdeke soha el nem romló autót gyártani? Bejött hát a tervezett elavulás, és korunk átlag embere mindig szívesen ül fel az aktuális trend vonatra, ami egykoron az ezüst színű nyugati autó, vagy éppen most a SUV, vagy elektromos mánia.

Itthon azért nem lehet ezzel a mentalitással tökéletes párhuzamot vonni. Ma már, amikor itthon 15 év feletti az átlagautó életkor, jó elgondolkodni azon, hogy mennyire veszélyes lehet, és sokszor a gazdasági totálkárt is magában hordozhatja, ha elhanyagoljuk járművünk karosszériáját. Mert lehet, hogy a fényezett elemek még éppen mutatnak valamit, de a doblemezek mögött, és az alvázon már masszív támadást indított a rozsda. Persze, a gondos gazda ezt nem várja meg, hiszen szeme mindig a pályán, de az átlagautós csak közlekedőedénynek használja járművét. Na, őket érhetik nagy meglepetések, amikor egy műszaki vizsga felkészítésen derül ki, hogy mélyen zsebbe kell majd nyúlni, hogy minden rendben legyen.

Mik lehetnek az árulkodó jelek?

Minden autótípusnál máshol vannak a neuralgikus pontok, ahol nagyobb eséllyel találhatunk rozsdagócpontot. Volkswagen csoportos autóknál mindig az első kerékív alját kell megnézni. A használtautó piac aktuális legnépszerűbb típusai között most is ott a Golf és a Passat. Ezek is szeretnek rozsdásodni, érdemes megnézni az ajtók alját, a motorháztető alját, illetve a csomagtérajtót is. De a legjobb felemelni a kocsit, az alváz állapota is sokat mesél. A japán autók híresen rozsdásodnak, sajnos erre korunk használt autói sem cáfolnak rá, elég megnézni a porladó hírében álló Mazda 3-at. A legtöbb szaki, akivel beszéltem erről azt mondta, hogy a szigetországban nem állnak rendelkezésre olyan minőségű nyersanyagok, mint itt nálunk Európában, így az anyagminőség is elmarad. Mivel évtizedek óta minden nagyobb japán márkának van Európai gyártóüzeme, így ezt a megállapítást én azért árnyalnám. Illetve tény az is, hogy a legfiatalabb 5-10 év körüli modelleknél már nem számottevő a rozsdásodási hajlam. Opelből a H is tud mállani, és a C Corsa még mindig népszerű, ennél a modellnél alattomos lehet a műanyag sárvédő szélesítések alatt megálló koszból rügyező barnaság. A D-nél ezt a megoldást el is hagyták, rozsda szempontjából is stabilabb konstrukció.

Nézzük, én mit találtam

Az alany egy tizenéves, baráti körben szolgálatot teljesítő német egyterű, ami még ősszel járt nálam, hogy összekössük a kellemest a hasznossal: évzáró grillezést a gumicserével. A program jól sikerült, viszont felfedeztem, hogy lesznek gondok a dobbetétek alatt, így egy későbbi időpontban alaposabban is szemügyre vettem, hogy mit rejtenek a műanyagok. Nos, elindult a barna szörny, és volt vele munka mire megfelelően letisztítottam, és passziváltam a rozsdát. Anyagigényben nem kell nagy dolgokra gondolni, bármelyik barkácsboltban beszerezhető csiszolópapír is megteszi, kitartás fog kelleni, de nyilván egy kis multicsiszolóval sokkal haladósabb. Tehát a csiszolás után szükség lesz rozsdaátalakítóra, ebből a legegyszerűbben beszerezhető 1500 Ft-os is megteszi.

Én évek óta egy a karosszériásom által is ajánlott műgyanta bázisú rozsdaátalakító sprayt használok. Ez száradás után egy festékszerű réteget hoz létre, lezárja a felületet, és nem engedi tovább terjedni a rozsdát. Kicsit macerásabb a felvitele, és tovább tart a száradás is, de azt gondolom, hogy alaposabb. Mivel sokszor nincs idő és hely, hogy a csiszolás, és passziválás után még több lépcsőben felvigyük az üreg, és alvázvédőt, így gyorsabb, és hatékony megoldás marad ez a módszer. A legfontosabb viszont az ellenőrzés, ami legalább évente egyszer esedékes. Ha úgy látjuk, hogy nem volt sikeres a beavatkozás, akkor kérjünk időpontot egy erre szakosodott karosszéria javító műhelybe, és szánjuk rá a pénzt, hogy hatékonyan, és szakszerűen legyen javítva. Ez nem csak a műszaki vizsgához kell, hanem nagyon fontos a magunk, és utasaink védelme érdekében is. Egy átrozsdásodott karosszéria nem nyújthat ugyanis megfelelő ütközésvédelmet. Ennek tudatában kövessük figyelemmel járművünk aktuális műszaki állapotát.

További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!