Szerző: Heimer György

Az új, világhálón elérhető tájékoztató elöljáróban emlékeztet arra, hogy az elmúlt ötven év folyamán a „TE”, ahogy házon belül a műszaki fejlesztés ügyeivel foglalkozó, kezdetben szerény osztályt rövidítve emlegették viharos gyorsasággal bővült. Ma a cég székhelyén, Ingolstadtban közel 10 ezer mérnök és technikus tevékenykedik a kutatási-fejlesztési komplexumban, s hozzájuk csatlakozik még további mintegy kétezer főnyi fejlesztő gárda, amely a közeli Neckarsulmban, valamin a győri, pekingi és a San José Chiapa (Mexikó) telephelyű Audi-leányvállalatoknál fejlesztéssel foglalkoznak.

A szabadalmak számának növekedése a márka innovációs erejéről tanúskodik, szerkezetének alakulásában pedig a technikai irányváltások is visszatükröződnek. Korábban a karosszéria, a hagyományos motortechnológia és az erőátvitel területeire helyeződött a fő hangsúly. Ezt szemlélteti az 1980 évi genfi autókiállításon bemutatott Quattro fantázianevű összkerékhajtás, vagy 1993-ban, a frankfurti show egyik szenzációja az A8-as luxustípusban alkalmazott könnyűszerkezetes alumínium karosszériaváz, az Audi Space Frame (ASF), amely a további fejlesztések eredményeként ma már négy különböző anyag, alumínium, acél, magnézium és a szénszálas erősítésű műanyag keverékéből tevődik össze.

Ezzel szemben manapság az elsőszámú fejlesztési prioritás a digitalizáció és az elektromobilitás – ilyen találmányok szerepelnek a cég szabadalmi listájának elején is. Az Audi jelenleg világszerte összesen mintegy 13 ezer, úgynevezett szabadalomcsaládot tart nyilván, amely mögött 23 ezer egyéni szabadalom, vagy szabadalmi alkalmazás húzódik. A további részadatok mind arról tanúskodnak, hogy az Audi az elektromos hajtáslánc innovációira benyújtott szabadalmakban is vezető szerepet játszik. Míg számos versenytárs inkább megvásárolja az elektromos hajtás műszaki ismereteit, addig a négykarikás márka több ilyen témában házon belül fejleszt. Az innovációs erőfeszítésekre (és a versenyre) utal, hogy a következő öt év folyamán az elektrifikálási programra hozzávetőleg 12 milliárd eurót szánnak a kutatásra-fejlesztésre és a gyártásra előirányzott 37 milliárd eurós összes beruházásból.