A bizottsági közlemény szerint az Európai Unió olaszországi Isprában található Közös Kutatóközpontján (JRC) belül működő két új laboratórium segíteni fogja annak meghatározását, hogy a járművek megfelelnek-e a vonatkozó uniós kibocsátási szabályoknak, és egyúttal javítják a járművek piacfelügyeletét szolgáló kapacitásokat is.

A járművek piacfelügyeletét szolgáló új létesítményekben szabályozott és szimulált, valós vezetési körülmények melletti kibocsátásvizsgálatra nyílik lehetőség. Két klimatizált emissziós cella révén a vizsgálatokat a jármű végső kibocsátási teljesítményét befolyásoló környezeti körülmények széles skálája, például változó hőmérséklet, páratartalom és nyomás közepette lehet lefolytatni. A gépjárművek kibocsátásával foglalkozó laboratórium lehetővé teszi a közúti járművek valamennyi típusának vizsgálatát mind a kibocsátások, mind az energiahatékonyság szempontjából - közölték.

A 2015-ben kezdődött, úgynevezett dízelbotrányra reagálva, amely feltárta, hogy a valós vezetési feltételek melletti kibocsátások egyes esetekben messze meghaladták a jogszabályi tanúsítási vizsgálat során mért értékeket, az Európai Unió 2018 májusában fogadta el a gépjárművek uniós jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló rendeletet. A rendelet szigorította a korábbi típusjóváhagyási rendszert, fokozta a típusjóváhagyások és vizsgálatok minőségét és függetlenségét, az uniós piacon már forgalomban lévő gépkocsik ellenőrzését, és megerősítette a teljes európai felügyeleti rendszert.

A rendelet lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy járműveket hívjon vissza, illetve a jogszabályok megsértése és a tagállamok mulasztása esetén autónként akár 30 ezer eurós bírságot szabjon ki.

A botrány azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2015 szeptemberében megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatóak a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. A legnagyobb európai autógyártó vállalat elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 millió gépjárművet érintett, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

Hasonló visszaélés gyanújába került a Daimler is, amely július közepén bejelentette, hogy önként módosítja a káros anyag tisztítását végző berendezést szabályozó szerkezet beállításait több mint hárommillió Mercedes-Benz típusú dízelautónál.

Kép: Daimler AG

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!