Az Európai Filmkultúra Kincse címmel kitüntetett építmények csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszanak az európai filmkincsben, megőrzésük kiemelten fontos - áll a Nemzeti Filmintézet MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a berlini székhelyű Európai Filmakadémia 2015-ben kezdeményezte a Treasures of European Film Culture (Az Európia Filmkultúra Kincsei) programot, amely arra irányul, hogy összegyűjtse az európai filmművészet szempontjából szimbolikus jelentőségű, történelmi értékkel bíró helyszíneket, amelyek jövő generációi számára való megőrzését fontosnak tartja.

Az Európia Filmkultúra Kincse címet jelenleg 35 helyszín viseli, köztük az odesszai Patyomkin lépcső, Amélie Poulain párizsi kávézója, a Café des Deux Moulins, a La Samaritaine áruház épülete, a londoni Freemason's Hall és a Notting Hill könyvesbolt, Dubrovnik főutcája, a Stradun, a római Trevi-kút és mostantól a budapesti Nyugati pályaudvar, amely számtalan magyar és nemzetközi filmben is szerepelt.

A Nyugati pályaudvar látható többek között A huszonötödik óra című háborús drámában (1966), Gothár Péter Ajándék ez a nap című alkotásában (1979), Szabó István Hanussen (1988) és A napfény íze (1999) című történelmi drámájában. A Kémjátszmában (2001), Spielberg München című filmjében (2005), a Csajok Monte-Carlóban (2011) című romkomban és a Suszter, szabó, baka, kém (2011) című thrillerben is szerepel.

A Nyugati pályaudvar Budapest egyik legrégebbi vasúti pályaudvara a mai Nagykörút (Teréz körút) mellett. A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a később az Eiffel-torony által világhírűvé vált párizsi Gustave Eiffel cége készítette. Az új pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg, vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta 1891-ben összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával - áll a közleményben.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!