A megnyitón Vitézy Dávid, az MMKM főigazgatója hangsúlyozta, hogy az Ikarus-örökség gondozása intézményük kiemelt missziója, ennek jegyében egy tucatnyi autóbuszt vettek az elmúlt másfél évben és dolgoznak a teljes Ikarus-fotóarchívum feldolgozásán is. Úgy vélte, hogy a gyár történetének megőrzése az utókor számára nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól, hisz bőven van benne használható tudás, amit lehet és kell is hasznosítani. A főigazgató jelezte, hogy nemsokára új közlekedési múzeum lesz Kőbányán, a volt Északi Járműjavítóban, s ott az Ikarus-történetnek, a legrégebbi és a legújabb buszoknak is kiemelt helye lesz.

Székesfehérvár elmúlt évtizedei, de jelenlegi ipara is elképzelhetetlen lett volna az egykor volt nagy üzemek, köztük az Ikarus és az ott dolgozók nélkül - mondta Cser-Palkovics András polgármester, aki szerint a fehérváriak számára az Ikarus több mint egy gyár. A városvezető nagy örömnek nevezte, hogy a buszgyártás újraindult a városban, mert ez azt jelenti, hogy a patinás gyárnak nem csak múltja van, hanem jövője is. Reményét fejezte ki, hogy egyszer újra Székesfehérvár közösségi közlekedésében is új, korszerű Ikarus-buszok futnak majd.

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum intézményvezetője arról beszélt, hogy az Ikarus az előző évszázad második felének egyik legsikeresebb magyar terméke volt és a gyártóvállalat nemcsak a hazai közlekedés igényeit elégítette ki, de exportra is gyártott, így a mai napig látni Ikarus-buszokat szerte a világban. Hídvégi János, a kiállítás kurátora felidézte, hogy Budapesten több mint ötvenöt évig, Székesfehérváron pedig mintegy negyven évig gyártottak buszokat, s ez idő alatt csaknem 300 ezer jármű készült. Ezekből 83 országba mintegy 240 ezer Ikarus buszt exportáltak - tette hozzá.

A sajtóanyag szerint a kiállítás a székesfehérvári autóbusz- és járműgyártás mozzanatait az egykori Általános Mechanikai Gépgyár 1963-as Ikarus Karosszéria és Járműgyárhoz való a csatlakozásától eleveníti fel. A tárlat külön értéke, hogy az önálló székesfehérvári autóbusztervezéssel kiemelten foglalkozik, bemutatva a járművek gyártásának a két gyár közötti megosztását, a tömegtermelés elindításának nehézségeit, a munkaszervezés javítását célzó újító és brigádmozgalmak munkáját, sőt a látogatók a székesfehérvári gyár "utóéletébe", illetve napjainkban végzett tevékenységébe is bepillantást nyerhetnek.

A kiállításon láthatók Finta László, Smiedt Kázmér, Lassú Gábor, Rózsa László, Szini Béla és több más tervező gördülő legendái. A tárlat a típusok fejlődéstörténetén túl bemutatja a hazai autóbuszgyártás mérföldköveit, a típusváltások szükségszerűségeit eredeti tervrajzok, modellek és fényképek segítségével. A kiállítás a Szent István Király Múzeum Országzászló téri kiállítóhelyén július 21-ig tekinthető meg.