Az utóbbi napokban az országban sokfelé hullott ónos eső, és most vasárnapra is figyelmeztetést tett közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat: öt megye kivételével bárhol előfordulhat ónos eső. A legtöbb helyen a csapadékmennyiség várhatóan csak néhány tizedmilliméter lesz, de Zala, Somogy, Tolna és Baranya vármegyékben többórás, tartós ónos esőre kell készülni, a csapadék mennyisége meghaladhatja az egy millimétert, sőt, egyes területeken akár az 5 milliméter sem kizárt. A téli közlekedésben az egyik legveszélyesebb csapadékfajta az ónos eső, de pontosan miről is van szó, és hogyan lehet ellene védekezni? Lássuk!

Az ónos eső kialakulása és elnevezése

A fölöttünk lévő levegő hőmérséklete nem egyforma, télen gyakori, hogy a felső és alsó légréteg közé egy magasabb hőmérsékletű légréteg szorul. Ebben a középső, melegebb légrétegben a hóként hulló csapadék megolvad, vagyis eső lesz lesz belőle. Ahogy halad lejjebb, az alsó, fagyos rétegben a hőmérséklete nulla Celsius-fok alá süllyed, túlhűl. Nem fagy meg, mert ahhoz, hogy a víz szilárd halmazállapotú legyen, nem elég a fagypont alatti hőmérséklet, valamilyen felületre, szennyeződésre van szükség, hogy a kristályok kialakuljanak. Az ónos eső akkor válik szilárddá, amikor földet ér, pillanatok alatt, robbanásszerűen megfagy. Néha olyan gyorsan történik mindez, hogy el sem tud simulni a földön, és minden csepp helyén kis dombocska keletkezik. 

Ónos jégpáncél a fákon 

Bár a neve megtévesztő, az ónos eső – sőt, néha ólmosnak is nevezik – nem tartalmaz semmilyen fémet. Az elnevezés abból alakult ki, hogy amikor ez a csapadék lehullik, páncélként von be mindent, a fák ágait, a leveleket, az autókat, az úttestet. Az egész úgy néz ki, mintha ónnal futtatnák be a tárgyakat, amelyek elnehezülnek és fémesen csillogó bevonatot kapnak. Régebben az ólom és az ón szavaink ugyanazt jelentették a hétköznapi nyelvhasználatban; ha meg akartak nevezni egy ezüst színű, többé-kevésbé nehéz fémet, akkor felváltva használták az ón és az ólom szavakat.

Közlekedés ónos esőben

Amikor ónos eső hullik, nemcsak autóval, hanem biciklivel, rollerrel és gyalog is balesetveszélyes a közlekedés, hiszen az utak mellett a járdák is korcsolyapályává változnak. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha nem indulunk el, és elhalasztjuk az utazást. 

Ha mindenképpen el kell indulnunk, válasszuk a nagyobb biztonságot nyújtó tömegközlekedési eszközöket, főleg a kötöttpályás járműveket, vonatot, villamost, a fővárosban a metrót. Autóval haladva jelentősen csökkentsük a sebességet, vezessünk óvatosan, tartsunk nagyobb követési távolságot. Kerüljük a hirtelen kormánymozdulatokat és gyors, erőteljes gázadást. 

Ónos esőben ne induljunk útnak

A fékezéstől könnyen megcsúszhat és irányíthatatlanná válhat az autó, inkább a motorfék használatával lassítsunk. Soha ne előzzük meg a hóeltakarító járműveket! Nemcsak a KRESZ előírásai miatt, hanem azért is, mert biztos lehetsz benne, hogy a munkagépek mögött tisztább lesz a burkolat, mint előtte. Amennyiben gyalog indulunk útnak, egy régi frottírzokni sokat segíthet: ha kifordítva felhúzzuk a cipőnkre, az apró bolyhok segítik a tapadást a jeges felületen. 

Az ónos eső a természetben és a környezetünkben is hatalmas pusztítást okozhat. A fákat beborító jégpáncél súlya alatt vastag ágak törhetnek le, és akár gyökerestül is kifordulhatnak fák a földből, valamint villanyvezetékek szakadhatnak le.   

További téli csapadékfajták

Az ónos eső mellett a szilárd halmazállapotú csapadékok több fajtája is előfordulhat télen. 

• Hó: jégkristályokból álló csapadék, ami a felhőkben lévő vízcseppek megfagyásából keletkezik. Mivel a magasban és a talaj közelében is nulla fok alatti (vagy legalább körüli) a hőmérséklet, olvadás nem történik, a hópelyhek szilárd, változatos formájú jégkristályokból, csillagokból állnak.
• Havas eső: együtt hullanak esőcseppek és hókristályok, mert a hó egy része az alacsonyabb, melegebb légrétegekben megolvad.  
• Fagyott eső: az átlátszó, rendszerint gömb alakú jégrészecskékből álló csapadék akkor alakul ki, amikor a lehulló esőcseppek fagypont alatti hőmérsékletű légrétegen haladnak át a talaj közelében és megfagynak. 
  
• Hódara (graupel): akkor keletkezik, ha a hópelyhek útközben vízzel találkoznak, azután megfagynak. Fehér, golyószerű, levegőt is tartalmazó szemcsékben hullik, mérete 2-5 milliméter között változik. Átmenetet jelent a hópehely és a jégszemcse között. 
• Jégeső: nem téli csapadék, általában késő tavasszal és nyáron alakul ki zivatarokban, amikor az erős feláramlás hatására az esőcseppek jéggé fagynak a magasban, majd lehullanak. Akár tyúktojás nagyságú jég is eshet. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!