Robert Bosch már a 19. század végén felismerte, hogy a német piac önmagában nem lesz elegendő, ha tovább szeretné fejleszteni a vállalatot. A nemzetközi terjeszkedés jó döntésnek bizonyult, hiszen így sikerült globális szereplővé válni. Németországon kívül elsőként 1898-ban Londonban, majd Franciaországban alapított Robert Bosch leányvállalatot 1899-ben.

Londonban kezdte meg működését az első leányvállalat

Nem sokat kellett várni a tengerentúli terjeszkedésre sem, a huszadik század elején sikerült teret nyerni az Egyesült Államok piacán is az akkori sikertermékkel, a gépjárművek mágneses gyújtásrendszerével. Ennek nyomán 1906-ban már egymillió dollár értékű rendelést adtak az „újvilágból” a Bosch részére, ami egy éven belül megduplázódott. Az amerikai térnyerés olyan dinamikus lett, hogy 1912-ben a Bosch saját gyárat létesített és ott – a Massachusetts állambeli Springfieldben – kezdte előállítani a terméket.

Az európai és egyesült államokbeli mellett a latin-amerikai piac is ígéretesnek tűnt ekkoriban. Argentína különösen, hiszen ebben az országban a liberális gazdaságpolitika és a tömeges bevándorlás felgyorsította az iparosodást, és hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság rohamos mértékben fejlődjön a 20. század első évtizedeiben. Ezért már 1908-ban értékesítési irodát nyitottunk Buenos Airesben, ami akkoriban több mint egymillió lakosával Latin-Amerika legnagyobb és legfontosabb városa volt. Azonban nemcsak a sok ember, hanem az autók korai elterjedése is segítette vállalatunk argentínai fejlődését.

Az 1920-as évektől aztán már Latin-Amerikában is megvetette a lábát a vállalat

A tengerentúli terjeszkedésnek az első világháborút követő gazdasági válság adott újabb lökést: Robert Bosch úgy látta, külföldön kell újabb piacokat meghódítani, ha talpon akar maradni, mivel az első világháború alatt és az azt követő években az európai megrendelések akadoztak. Robert Bosch 1921-ben ezért dél-amerikai útra indult, hogy képet kapjon a gazdasági lehetőségekről. A látottak meggyőzték, ezért úgy döntött, hogy saját céget alapít Argentínában, amelynek az is feladata lett, hogy koordinálja termékeinek értékesítését és beszerelését Brazíliában, Chilében és Uruguayban is.

A terv 1924-ben a Robert Bosch SA Buenos Aires-i megalapításával vált valóra, amely a Calle Rivadavia utcában tartott fenn egy értékesítési irodát. Mivel 1925-re a város lakossága – a rengeteg európai bevándorlónak köszönhetően – hárommillió főre nőtt és emellett már akkor 80000 autó szelte az utakat, fontos értékesítési piaccá vált.

Ez a fénykép 1924-ben készült a Bosch irodájáról

- Ugyan sok versenytársa akadt vállalatunknak, de a Bosch termékek minősége mindenkit meggyőzött - írja a boschbolg.hu. Egy helyi munkatárs arról számolt be, hogy a Buenos Aires-i sofőrök, amikor a stuttgarti termékekről kérdezték őket, rendszerint lelkesen felkiáltottak: ¡No hay como Bosch! – „Nincs semmi olyan, mint a Bosch!”

Az üzlet annyira jól ment, hogy a Bosch az 1930-as évek elején egy új, nagyobb üzembe költözött Riobambába. A 25 munkatársat foglalkoztató telephelyen bizonyos termékek összeszerelését is elvégezték. A vállalat még azt is fontolóra vette, hogy komplett termékeket gyártsanak Argentínában licenc alapján.

A második világháború azonban keresztülhúzta ezeket a terveket. A háború végén a Robert Bosch SA-t kisajátították, a márkanév jogaival együtt. A Bosch azonban nem akart lemondani az argentin piacról, ezért 1956-ban Buenos Airesben megalapította az Aparatos y Accessorios SRL (APAC) értékesítési vállalatot. Alig két évvel később pedig cégünk visszaszerezte a márkanév jogait Argentínában. Az 1960-as évek elején ezért az APAC vállalatot átnevezték Robert Bosch Argentina SRL-re.

Azok a hatvanas évek…

Ezt követően, 1967-ben a Bosch visszatért korábbi terveihez, és Buenos Airesben megkezdte a gyújtógyertyák és izzítógyertyák gyártását, majd 1969-ben új üzem építésébe kezdett az autóipari berendezések gyártására. Amikor 1973-ban Tucumán tartományban megnyílt az új létesítmény, Buenos Airesből oda helyezték át a termelést, és tovább bővült a Dél-Amerikában gyártott eszközök köre. Miközben a gyártást és összeszerelés északon végezték, az értékesítés központja 1982-től ismét Buenos Aires lett.

Az ezt követő években Argentínára szinte állandó politikai és gazdasági változások voltak jellemzők, ezért a Bosch számára is sokáig szinte lehetetlen volt a stabil üzleti fejlődés. Ennek eredményeképpen a vállalat arra kényszerült, hogy átszervezze argentínai tevékenységét, emiatt 1988-ban bezárt a tucumáni üzem.

Az átszervezések utáni fellendülés 1995-ben kezdődött, amikor a Robert Bosch Industrial SA és az Argelite SAIC vegyesvállalatot alapított az argentin és uruguayi autóipar kiszolgálására Buenos Airesben. A Bosch később 100 százalékos részesedést szerzett a cégben, ami lehetővé tette az üzletág bővítését. A gyárat 2009-ben adták el.

A Bosch ott hon érzi magát Argentínában

A cég argentínai székhelye jelenleg San Isidróban található, ahol egy képzési központ is működik, az autóipari technológia területén dolgozó szakemberek és diákok számára. A Bosch Rexroth SAIC központja pedig Carapachayban található. Ezen kívül a Bosch működteti az ország legnagyobb, független műhelyhálózatát, több mint 300 Bosch Car Service szakszerviz található Argentínában.