Magyarországon 2011-ben vezették be a közlekedési büntetőpontrendszert, amely azóta lényegében nem változott. A jelenlegi szabályozás értelmében 18 pont után vontatják vissza a sofőrök jogosítványát. A gyorshajtásért 6-8 pont jár, nem is beszélve a több tízezer forintos bírságról.

Ennek fényében nem véletlen, hogy nagy népszerűségnek örvendenek a radar- és lézerdetektorok, de ezek vásárlása előtt érdemes tisztában lenni a jogszabályi feltételekkel.

Egy 2012-es augusztusi kormányrendelet értelmében: „(3) Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni, valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést előre jelző eszközök használatát.”

Detektorok, blokkolók, műholdas megoldások

A rendelet megerősíti a traffipaxokat jelző készülékek (radardetektorok) használatát. A sebességmérés akadályozását, megzavarását lehetővé tevő eszközök (blokkolók) használata tiltott. A magyar szabályok szerint a készülék birtoklása nem jogsértő, csak ha aktív üzemmódban van.

A radardetektorok a traffipaxok által kibocsátott rádióhullámokat vagy lézeres mérésnél a lézersugarakat érzékelik, és hang- és fényjelzést adnak a jármű vezetőjének, így az le tud lassítani. A nagy kérdés persze az, hogy az észlelés és a bemérés között mennyi idő telik el, mert könnyen lehet, hogy mire jelez a gép, már rég elhaladtunk a sebességmérő mellett. Ezek a készülékek már 30 ezer forinttól elérhetők, a határ pedig a csillagos ég.

A fix rádiófrekvenciás traffipaxok a jármű sebességét csak a fényképezési távolságban képesek megállapítani, ami a mérőműszertől számított kevesebb, mint 50 méteres távolságon történik. Lézeres mérésnél akár a másodperc tört része alatt is bemérhetik az autós sebességét. Ezért még detektorokkal is nehéz védekezni ellenne, mert mire jelez, már mutatja a sebességtúllépést a műszer.

Ez ellen a lézerblokkolók biztosíthatnak védelmet. Ezek az autóra helyezett szenzorok révén figyelik a sebességmérőből származó fényhullámokat, és saját infrafénnyel válaszolnak, ezzel ellehetetlenítik működésüket. Ezzel viszont nem érdemes próbálkozni, figyelmeztetnek szakértők, mert aki ezt teszi, súlyos büntetést kockáztat. 

A GPS-adatbázissal rendelkező detektorok azokról a sebességmérő eszközökről is képesek tájékoztatni, amelyek semmilyen jelet nem bocsátanak ki, tehát nem érzékelhetők sem radar- és lézerdetektorral, sem lézerblokkolóval. A mobiltelefonos navigációs eszközökhöz képest ezek a kütyük rendelkeznek radarantennával, amely a mobil radarokkal szemben is védettséget biztosít. 

A különböző drága eszközök helyett egyszerű okostelefon-applikációkkal is tudomást szerezhetünk a sebességmérési pontokról. Több navigációs rendszer alapból képes előjelezni a rögzített és a mobil, időszakos sebességmérőket, de a mobiltelefonra telepített Waze vagy Traffi Hunter adatbázisa még naprakészebb, mivel ezen keresztül a felhasználók is megoszthatják tapasztalataikat. Egy másik népszerű alkalmazás a Radarbot, amely állítása szerint a fix kamerák mellett a mobil mérőállomásokat is jelzi valós időben, bár a felhasználók tapasztalata nem egységes.

Külföldön eltérő a szabályozás

A magyar szabályok a lézerblokkolók kivételével a radar és GPS-detektorok használatát engedi. A nyugat-európai országokhoz képest pedig a szabályozás jóval megengedőbb. Összességében elmondható, hogy a legtöbb nyugati országban mind a radar-, mind a műholdas detektorok használata tilos. 

Franciaországban ráadásul még azon mobilalkalmazásoknak és navigációs eszközöknek a használata sem engedélyezett, amelyek előrejelzik a közlekedésbiztonsági kamerák elhelyezkedését. Így az autósok nem használhatják a Wazét, vagy olyan más műholdas navigációs megoldásokat, amelyek traffipaxokra figyelmeztetnek.

A Google pedig automatikusan lekapcsolja a térképszolgáltatásaiban ezt a funkciót. A szabálysértők akár 1500 eurós pénzbüntetésre is számíthatnak.

Németországban szintén nem engedélyezett a navigációs eszközök használata, ha azok képesek lokalizálni a traffipaxot.

Ausztriában a mobilnavigációs eszközök engedélyezettek, viszont a radardetektorok, függetlenül attól, hogy használjuk őket vagy sem,  tiltottak. A lézerblokkolók használata 5 ezer eurós bírsággal járhat.

Az osztrák autóklub honlapján található információk alapján a GPS-detektorok Belgiumban, Dániában, Finnországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában, Portugáliában, Oroszországban, Svédországban, Szerbiában, Szlovéniában és Spanyolországban engedélyezett.

A gyorshajtók elleni küzdelem folytatódik

A rendőrség rendszeresen tart ellenőrzéseket a gyorshajtás visszaszorítása érdekében, amit a magyar közúti balesetek száma is indokol. A KSH adatai szerint 2019 január és szeptembere között 12 267 közúti baleset történt Magyarországon, ennek mintegy kétharmadát személyautók okozták.

Csak a harmadik negyedévben 176 ember vesztette életét balesetben, és 1586-an súlyosan 4649-en könnyen sérültek meg ebben az időszakban.

Magyarországon 2016 áprilisa óta üzemel a Véda Közúti Intelligens Kamerahálózat traffipaxhálózat, amely 160 mobil, általában rendőrautókban elhelyezett, és 134 telepített traffipax alkotja. A mobil és telepített traffipaxok nemcsak a gyorshajtást jelzik a hatóságoknak, de többek közt az autó rendszámát is felismerik.

Így a rendőrség azt is kifigyeli, ha például egy jármű érvényes műszaki vizsga nélkül közlekedik. A fix traffipaxok listája pedig a kezdetektől nyilvános, a mobil sebességmérők helyéről is értesülhetnek a járművezetők.

A gyorshajtók elleni védekezésre megoldást az átlagsebesség-ellenőrző rendszerek bevezetése jelenthet. A hagyományos sebesség-ellenőrzéshez képest pontosabb képet kaphatnak a hatóságok, amikor a belépési és kilépési kapuk közötti táv, illetve idő alapján számolják ki az átlagtempót. Így nem alakulhat ki az a gyakorlat, hogy az autósok a mérési pontok előtt hirtelen lassítanak, amely balesetveszélyes is lehet.