A jármű a Utah állambeli Bonneville kiszáradt sóstó fenekén érte el a 653,1 km/órás sebességet.

A rekordhitelesítés szigorú FIA-szabályok szerint történt. A végleges eredményt nem egyetlen csúcstempó alapján határozzák meg, hanem két, egymással ellentétes irányban végrehajtott futam átlagsebessége alapján. A JCB Hydromax első menete során 644,74 km/órás átlagsebességet produkált, míg a visszaúton még ennél is gyorsabbnak bizonyult: 663,27 km/órás tempót rögzítettek. A két futam eredményeként a hivatalos világrekord 653,91 km/óra lett.

Az eredmény jelentőségét jól mutatja, hogy az előző hidrogénhajtású sebességi rekord mindössze 298,5 km/óra volt, vagyis a Hydromax több mint kétszeresére emelte a korábbi csúcsot.

A közel tízméteres, rendkívül áramvonalas versenygépet Andy Green vezette, aki a világ leggyorsabb embereként vonult be az autósport történelmébe. Az egykori RAF-pilóta 1997-ben a ThrustSSC sugárhajtású járművel 1227,986 km/órás sebességet ért el, és mindmáig az egyetlen ember, aki hivatalosan is áttörte a hangsebességet szárazföldi járművel.

Green húsz évvel ezelőtt ugyanezen a helyszínen a JCB Dieselmax volánja mögött dízelmotoros világrekordot állított fel. Akkor 563,418 km/órás sebességet ért el.

A Hydromaxot nem sugárhajtóművek vagy gázturbinák hajtják. A jármű két hidrogénüzemű belső égésű motorral rendelkezik, amelyek együttesen 1600 lóerős teljesítményt adnak le. Ez a megoldás azért különösen figyelemre méltó, mert a JCB nem teljesen egyedi, laboratóriumi fejlesztésű erőforrásokat használt.

Anthony Bamford, a vállalat elnöke szerint a rekordjármű motorjai a JCB sorozatgyártású munkagépeinek erőforrásaira épülnek. Más szóval a Hydromaxban ugyanazon a technológiai alapon működő hajtóművet használja, mint amelyet a vállalat markolóinak és rakodógépei erőforrásiban is használnak.

A rekord tehát nem csupán sporttörténeti siker. A JCB produkciójának olyan üzenete is van, hogy a hidrogénnel működő belső égésű motorok extrém terhelés mellett is képesek kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Másrészt levonható belőle az a tanulság is, hogy a karbonsemleges közlekedés jővőjében nem kizárólag az elektromos hajtás juthat szerephez.

A hidrogénhajtású belső égésű motorok fejlesztése a JCB egyik legfontosabb stratégiai projektje. A brit vállalat eddig több mint 100 millió fontot fordított saját hidrogénüzemű erőforrásainak kifejlesztésére. A cég álláspontja szerint a bányákban, kőfejtőkben és nagy építkezéseken gyakran napi 24 órában működő nehézgépek esetében a jelenlegi lítiumion-akkumulátoros technológia számos korlátba ütközik. Az akkumulátorok jelentős tömege és a hosszú töltési idő miatt ugyanis sok alkalmazásban nem jelentenek életképes alternatívát.