A budapesti car-sharing szolgáltatók többsége nem állt le a járvány alatt. Gyakrabban és alaposabban fertőtlenítették az autóikat és persze arra kérték a szolgátatásukat igénybe vevőket, hogy ha bármilyen tünetet észlelnek magukon, ne használják az autókat. Emellett volt, ahol kedvezményt is biztosítottak, hogy fenntartsák az érdeklődők kedvét ebben a nehezebb időszakban is.

Nem mindenhol élték meg így a járványt a hasonló szolgáltatók. A Frankfurtban működő Free2Move befejezte tevékenységét a városban, a GM hirtelen felfüggesztette az Egyesült Államokban működő car-sharing szolgáltatója, a MAVEN működését, a Daimler és a BMW által közösen működtetett Reach-Now pedig kivonult Észak-Amerikából.

A car-sharing szolgáltatókkal már sokat foglalkoztunk és mindig kiemeltük, hogy ritka az olyan vállalkozás a területen, ami nyereségesen tud működni. Többnyire óriási veszteségeket könyveltek el, de kitartottak, mert olyan óriási vállalatok álltak és állnak ma is mögöttük, amik elbírnak egy-egy veszteséges üzletágat. Ugyanakkor mint látjuk, mindennek van egy határa és amikor látták, hogy az eddigi bevételek is el fognak maradni, ha csak időszakosan is, felfüggesztették a tevékenységüket.

A helyzet egyébként hasonló az éttermekéhez. Lehet, hogy árakat kell emelni, hogy elérjenek egy legalább a járvány előttihez hasonló profit szintet. Ugyanakkor az autómegosztó szolgáltatók eddig sem voltak olcsók és nagyon nehezen tudtak egyensúlyozni az elérhető ár és a költségeik megtérülése között. Ha valahol úgy döntenek, kedvezményt biztosítanak, az nyilván az ügyfelek számának fenntartását célozza, ami persze lehetetlen, így mondhatni, bevállalják a veszteséget.

A kérdés persze az, hogy mi lesz az emberek reakcíója a kissé megváltozott világra? Elkezdenek olcsóbb használt autókat vásárolni? Vagy pont, hogy a tömegközlekedésnél talán kisebb kockázatot jelentő car-sharinget választják?

Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válaszunk, de érdekes felvetés olvasható az ICDP kutatószervezet részéről. Szerintük az emberek mobilitási lehetőségeinek biztosítása nem az autógyártók feladata, ugyanakkor ők – nyilvánvalóan a hosszútávú profit reményében – részben felvállalták ezt a szerepet és a világ car-sharing szolgáltatásainak nagy része hozzájuk köthető.

A sharing economy lényege persze a kormányok érdeke is: megosztáson alapuló autóhasználattal csökken a városban közlekedő járművek száma. Szerintük, ha a kormányok is azt szeretnék, hogy ez a cél idővel valóban megvalósuljon, most van itt az ideje, hogy ezeket a szolgáltatókat is támogassák, ugyanis a rengeteg forrással rendelkező autógyártók is megunják egy idő után a veszteséges üzletágakat, így még rengeteg car-sharing szolgáltató járható úgy, mint a fent ismertetett példák.