A 2018 decemberében útnak indult Csangío-4 volt az első űrszonda, mely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medence Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án. Egy holdi nap és egy holdi éjjel 14-14 földi napnak felel meg.

A napenergia hiánya miatt a holdi éjjeleken a Csangío-4 alvó módozatra kapcsol. A leszállóegység neutronsugárzás-érzékelője és alacsony frekvenciájú rádióspektrométere megfelelően működött és begyűjtötte a szükséges tudományos adatokat. A holdjáró közeli infravörös spektrométere, panorámakamerája, atomdetektora és holdradarja a terveknek megfelelően végezte a tudományos kutatásokat. 

A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró. Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csangío-5 űrszondát, mely már holdmintákat is fog hozni a Földre. Missziója főbb pontjai a holdminták begyűjtése, felszállás a Holdról, dokkolás Hold körüli pályán és magas sebességgel belépés a Föld légkörébe.